Kulturális Szemle
Kulturális Szemle a Nemzeti Művelődési Intézet Interdiszciplináris online folyóirata

Matyasovszky Margit – Osvald Bálint: Vonyarcvashegy KultúrÉtlap - Régió Fesztivál


2024-12-29

Matyasovszky Margit – Osvald Bálint: Vonyarcvashegy KultúrÉtlap - Régió Fesztivál

Absztrakt: Vonyarcvashegyen a Rendezvénytéren 2024. április 27-én, egy év előkészítő munkálat után Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata szervezésében kettő együttműködő partnerrel a Nemzeti Művelődési Intézet Zala Vármegyei Igazgatóságával és a Hévíz-Balaton-Zalai Dombhátak LEADER Egyesülettel megvalósult az a térségi fesztivál, ami a KultúrÉtlap nevet viselte. A programot a Művelődési Ház és Könyvtár Vonyarcvashegy fogta össze Osvald Bálint igazgató irányításával. A közművelődési szakemberek munkáját segítette a Településüzemeltetési Csoport, a Tourinform Iroda, a vonyarcvashegyi Polgárőr Egyesület és a helyi civil szervezetek, klubok, szakkörök. Az operatív feladatokat a jól kidolgozott előkészületeknek köszönhetően sikeresen valósították meg.

 

Abstract: On 27 April 2024, after a year of preparation work, the regional festival called KultúrÉtlap was held in Vonyarcvashegy, organised by the Municipality of Vonyarcvashegy, with two cooperating partners, the National Institute of Culture Zala County Directorate and the Hévíz-Balaton-Zalai Dombhátak LEADER Association. The programme was organised by the community center and library under the direction of Bálint Osvald. The work of the public community culture experts was supported by the Municipal Operations Group, the Tourinform Office, the Vonyarcvashegy Citizen Guard Association and local NGOs, clubs and professional groups. The operational tasks were carried out smoothly thanks to well-planned preparations.

Bevezetés

A kulturális és gasztronómiai fesztiválok fontos szerepet töltenek be a társadalomban, hiszen nem csupán szórakozási lehetőségeket kínálnak, hanem a hagyományok megőrzéséhez, a turizmus fellendítéséhez és a helyi gazdaság élénkítéséhez is hozzájárulnak. Alkalmat teremtenek a helyi közösségek számára, hogy bemutassák kulturális értékeiket, legyen szó zenéről, táncról, kézműves mesterségekről vagy más művészeti ágakról.

A gasztronómiai fesztiválok kiemelt jelentőséggel bírnak a helyi és nemzeti konyhák népszerűsítésében is. Ezek az események biztosítják az érdeklődők számára, hogy autentikus ételeket kóstoljanak, megismerkedjenek az adott régió vagy ország gasztronómiai hagyományaival, valamint felfedezzék a helyi alapanyagokat és étkezési szokásokat. A kulináris turizmus egyre népszerűbbé válik, hiszen sokan utaznak azzal a céllal, hogy különleges ízeket fedezzenek fel. A fesztiválok ezen kívül támogatják a helyi termelőket, borászatokat, kézműves sörfőzdéket és éttermeket, mivel lehetőséget adnak arra, hogy bemutassák termékeiket és közvetlenül kapcsolatba kerüljenek a fogyasztókkal.

Gazdasági szempontból a fesztiválok jelentős hatással vannak a helyi vállalkozásokra és a turizmusra. Az ilyen rendezvények turistákat vonzanak, ami növeli a vendéglátóhelyek, szállodák és egyéb szolgáltatók forgalmát, élénkítve a helyi gazdaságot. Egy sikeres fesztivál egy város vagy régió turisztikai arculatának építését is szolgálja, amely hosszú távon is előnyös lehet a térség számára.

Ezen túl a kulturális és gasztronómiai fesztiválok közösségi szerepe is kiemelkedő. Ezek az események összehozzák az embereket, erősítik a közösségi összetartozás érzését, valamint lehetőségek teremtenek a helyi közösségek számára a közös élményszerzésre.

Számos hazai szerző foglalkozik a gasztronómiai fesztiválok társadalmi-gazdasági szerepének vizsgálatával (Jászberény, Kökény & Márkus, 2021; Boros & Böhm, 2022; Csapody, 2024).

 

Alapötlet, előkészítés

A régió kulturális felfedezése, népszerűsítése a „RÉGIÓ FESZTIVÁL – KultúrÉtlap” elnevezésű rendezvény keretében célként fogalmazódott meg. Az attrakció vázát a térségben működő művészeti csoportok, előadók bemutatkozása adja, akik a helyszínen megmutatják tehetségüket, ezt egészítik ki az értékasztalok, ahol a települések feltárják az értékeiket továbbá megjelennek a helyi kézművesek, a helyi termelők a családi, kis és középvállalkozók is. A projekt víziója kettő elemből állt, ebből az egyik az imént bemutatott látványos rész, a másik elem pedig egy adatbázis létrehozása. Mire is gondolt az ötletgazda, milyen adatbázisra és főleg miért és kinek van erre szüksége? Abban egyetérthetünk, hogy a vízió inspiráló és ambiciózus. Olyan innovatív platformot kell készíteni, amely nyitott és változatos szolgáltatásokat kínál az ellenőrzött adatok tekintetében a felhasználóknak. A felületen a közművelődési szakemberek szörfözhetnek a szolgáltatók között, visszacsatolásokat, értékeléseket oszthatnak meg. A szolgáltatók olyan bemutatkozási, népszerűsítési lehetőséget kapnak, ahol közvetlenül a szervezők keresik az általuk megosztott információkat és elérhetőségeket. A fogyasztók pedig naprakész információkat kapnak a térség, vagy később akár a régiót illetően a kulturális programokból. Szinte minden szereplő bekerülhet a régió kulturális véráramába, így a helyi amatőr alkotó és előadó csoportok a kulturális alapú gazdaságfejlesztés szereplőivé is válhatnak. Vonyarcvashegyen nagyot mertek álmodni, hiszen a vízió segítségével olyan célt adtak a kulturális szolgáltatások területén a szereplőknek, ami kijelölte a követendő irányt.

Az esemény nagy visszhangot váltott ki a résztvevők és az érdeklődök körében egyaránt. Olyan hiánypótló attrakciónak az alapköveit rakta le a szervező csapat, mely országos megvalósításra érdemes.

A személyes tapasztalatok értékelését a résztvevők által kitöltött kérdőív feldolgozásával tettük egésszé. A szakembereknek azonnal szembetűnik, az elnevezés: Régió Fesztivál. Mit értünk régió alatt? Az első kommunikációkban azt hallhattuk, hogy 100 települést céloztak meg. A későbbiekben pedig a vármegye teljes területe, azaz 258 település lett megszólítva. Látjuk, hogy nem 258, sőt még 100 települést sem sikerült elérni, hiszen a ténylegesen résztvevő 25 település, jóval elmaradt a tervezettől. Az összegző adatokhoz tartozik, hogy 35 kézműves és helyi értékasztal, 40 színpadi produkció és közel 500 résztvevő volt.

Elsőként azt kell tisztázni, hogy a magyar etimológiai szótárban meghatározottak szerinti régióról, azaz a vidék, táj, tájegységről beszélünk (Zaicz 2006:611), vagy a Magyarországot hét tervezési-statisztikai régióra történő osztásról, melyet 1999-ben végezték el az 1999. évi XCII. törvény (1999. évi XCII. törvény) értelmében, ami az 1996. évi XXI. törvény módosítása. A régiós felosztás elsősorban az Európai Unió statisztikai alapon (NUTS) nyugvó támogatási rendszere miatt jött létre (Európai Parlament 2024). Ebből a szempontból a Nyugat-Dunántúli Régióban található Vonyarcvashegy település. Ide tartozik Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegye 11 209 km2 területén élő 989 343 fő. Egyértelmű tehát, hogy a névválasztáskor az első meghatározásra asszociáltunk. Mindazon által nem szabad figyelmen kívül hagyni a felemlegetett Európai Uniós hatásokat sem. Mindjárt az elején lefektethetjük, hogy erősen jelen van a települések életében a LEADER és annak szellemisége a szubszidiaritás, mely a helyi szereplők helyben történő érvényesülését, fejlődését segítő támogatói rendszer. Esetünkben a Hévíz-Balaton-Zalai Dombhátak LEADER Egyesület tevékenysége és segítsége (Hévíz-Balaton-Zalai Dombhátak LEADER Egyesület honlapja) volt a meghatározó. A közel egy éves előkészületeket követelő rendezvénynap 2024. április 27-én vált valóra. A Művelődési Ház és Könyvtár Vonyarcvashegy kollektívája nagy kihívással nézett szembe.


A „RÉGIÓ FESZTIVÁL – KultúrÉtlap”

A Nemzeti Művelődési Intézet Zala Vármegyei Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) a kezdetektől módszertani segítője volt a projektnek. Az alapötlet Pali Róbert polgármestertől származott, melyet több éve álmodott meg. A térség számára kiemelkedő és hiánypótló rendezvény megvalósítását tervezte, melynek fő célja a térségfejlesztés és a közösségépítés. A cél a régió kulturális felfedezésére, népszerűsítésére a „RÉGIÓ FESZTIVÁL – KultúrÉtlap” elnevezésű rendezvény keretében. Az esemény lehetőséget biztosít a térségben működő művészeti csoportok, előadók bemutatkozására, akik - amellett, hogy a helyszínen megmutathatják tehetségüket a nagyközönségnek - egy adatbázis létrehozása által bekerülhetnek a régió kulturális véráramába - fogalmazott az ötletgazda. A színpadi programokkal párhuzamosan, egy-egy stand felállításával a jelenlévő települések őstermelői, kézművesei, szolgáltatói is alkalmat kaphattak arra, hogy még szélesebb körben megismertessék értékeiket, termékeiket, szolgáltatásaikat. Ezzel párhuzamosan kerekasztal beszélgetésekre is várták a résztvevő települések vezetőit, képviselőit, ahol megoszthatták egymással tapasztalataikat, jó gyakorlataikat, illetve ötleteket, inspirációkat meríthettek a települések működéséről különféle témákban. (Sági-Világos 2023).

„A résztvevő település vállalta,

  • önkormányzati szintű partnerségi megállapodás megkötése adatszolgáltatáshoz, közös adatbázis létrehozásához;
  • adatszolgáltatás a településen tevékenykedő művészeti csoportokról, tehetséges előadókról, kézművesekről, szolgáltatókról a helyi közművelődési szakemberek bevonásával;
  • települési kapcsolattartó kijelölése, kommunikációban való segítségnyújtás a csoportok, alkotók meghívásában;
  • segítségnyújtás a fellépők, művészeti csoportok, települési képviselők szállításában;
  • települési képviselők, szakemberek delegálása a rendezvény megnyitójára, valamint a szakmai beszélgetésekre/előadásokra;

Vonyarcvashegy Nagyközség vállalta,

  • adatgyűjtés, adatkezelés, adatvédelem;
  • művészeti csoportok, előadók közvetlen megkeresése;
  • jelentkezők csoportok szakmai szempontok alapján történő válogatása és meghívása;
  • programterv összeállítása, fellépések összehangolása;
  • színpad és hangtechnika biztosítása a fellépésekhez;
  • a rendezvény sajtókommunikációja és médiamegjelenéseinek koordinációja (egyedi arculat, logó kidolgozása);
  • egyéb kiegészítő szórakoztató színpadi programok megszervezése;
  • igény szerint kézműves/szolgáltatói standok biztosítása;
  • vendéglátás: egyszeri meleg étkezés minden fellépőnek és meghívott vendégnek;
  • emléklap, emlékajándék a csoportoknak, résztvevőknek”

 

A program eredményeinek mérése

Amikor lehull a függöny, kialszanak a fények és hazamennek a nézők a színház bezárja kapuit. A KultúrÉtlap esetében jelképesen zárták be a kollégák a kapukat és elkezdődött az utómunka, ami segíti a jövőbe vezető út kijelölését. Ennek egyik eleme a résztvevők véleményének feldolgozása, elemzése.

Induljunk el a kályhától és menjünk végig a 25 résztvevő településnek kiküldött kérdőív kérdéseire adott válaszokon, amit 22 település töltött ki. Haladjunk a kérdések sorrendjében.

A kérdőív kérdései:

  • Hogyan értesült a Régió Fesztiválról?
  • Hogyan ismertette a felkérőlevél tartalmát a települési célcsoporttal?
  • Kik alkották a képviseletet?
  • Hány fővel érkeztek?
  • Mivel mutatkozott be a település?
  • Mit tartott fontosnak bemutatni az értékasztalon?
  • Mit tartott fontosnak bemutatni a színpadon?
  • Miért tartja fontosnak a helyi amatőr csoport fellépését?
  • Részt vett a kerekasztal beszélgetésen?
  • Milyen érzésekkel érkezett?
  • Milyen érzésekkel távozott?
  • Részt vesz a 2025-ös KultúrÉtlap eseményen?
  • Fogadja a 2025-ös KultúrÉtlap eseményt?
  • Hogyan volt megelégedve a szervezéssel?
  • Az esemény mit indított el az Ön települését képviselő személyekben?


A válaszok ismeretében azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a résztvevők összességében örömmel tettek eleget a felkérésnek és izgatottak voltak a tekintetben, hogy jól sikerüljön a bemutatkozásuk. Az önkormányzatok válaszai alapján kiderült, hogy elsősorban a közvetlenül nekik címzett felkérő levélre reagáltak, ezt követte az a válasz, hogy már részt vettek egy olyan eseményen, ami lehetőséget adott a fesztivál előzetes megismeréséhez. Arányaiban többen jelölték meg azt a válaszlehetőséget, hogy mind a három csatornán megérkezett hozzájuk az információ. A válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy szükséges a lépcsőzetes felvezetés és a köztudatba való bejuttatás. Ez így van egy új árucikk, új esemény esetében is. Több csatornán, szisztematikusan felépítve, egymásra ráerősítve kell a programot népszerűsíteni, hírül adni, megismertetni a résztvevőkkel és a célközönséggel.

Tehát ismertté vált a tervezett program, köszönhetően a polgármester úr és csapata több hónapos kitartó előkészítő munkájának, valamint a Nemzeti Művelődési Intézet Zala Vármegyei Igazgatósága által 2023 őszén megrendezett közművelődési szakmai napjának, ami tulajdonképpen az első olyan ismertetési lehetőség volt, ahol sikerült nagyobb számban egyidőben és egy helyszínen az érintettek figyelmét felhívni (Keszthelyi Televízió 2024).

A sajtó minden esetben nagy segítséget jelentett a munkánkban, ezért a regionális televízió és az írott sajtó, valamint a szervezők saját weboldalai, mint például a helyi önkormányzat cikkben és képgalériával (Vonyarcvashegy Önkormányzat 2024), valamint a Csodálatosbalaton.hu a (Csodálatosbalaton.hu honlapja) és a Zala Vármegyei Hírportál (Zala Vármegyei Hírportál 2024) is hírt adtak a vízióról (Péter B. 2023). Ezzel támogatták azt, hogy mind szélesebb körben értesüljenek az érintettek az eseményről, előkészítve az esemény megismétlését, és hosszabb távon hagyománnyá tételét.

A következő lépés, amit körbe kell járni, hogy a címzettek értő olvasással olvastak-e, vagy csak végig szaladtak a levél tartalmán. Esetleg előfordult-e, hogy amikor ahhoz a részhez értek, hogy „együttműködés” vagy „a résztvevő település vállalja…”, nem dobták-e azonnal a kukába a levelet? A megszólító levél nem egy újabb falunapra szóló meghívást tartalmazott a polgármesternek, hanem a bemutatkozás, az ismerkedés, az együtt gondolkodás lehetőségét kínálta a településeknek. Továbbá a kezdeményezés célul tűzte ki a helyi értékek előtérbe kerülését azáltal, hogy a KultúrÉtlapon megjelennek az alkotó és az előadó amatőrök mellett a helyi értékek a termelők és a vállalkozók is. Azon települések, akik meglátták a lehetőséget a programban, a helyi erőket személyesen értesítették. A közművelődési szakemberek a polgármesterekkel egyeztetve, vagy közvetlenül a polgármesterek keresték meg a helyi népdalköröt, a néptánccsoportot vagy a méhészt és ismertették a bemutatkozási lehetőséget. Az együttműködő polgármesterek többsége úgy ítélte meg, hogy a település értékeinek a bemutatásán jelen kell lenniük. A felelős magatartás lehetőséget nyújtott az azonos gondolkodású települési vezetőknek a találkozásra és a további közös tervezésre.

Az érkező delegációk létszámát tekintve azt láttuk, hogy legtöbb település 11-20 fő közötti résztvevővel érkezett. A legnépesebb csoportok nem érik el a résztvevők 20 %-át. A résztvevők száma attól is függött, hogy hány elemmel vettek részt és amennyiben színpadi produkcióval is bemutatkoztak, akkor az adott fellépő csoport hány tagú volt. Nem lehet összehasonlítani a szóló énekest és a 20 fős népdalkört semmilyen aspektusban sem. Épp ez a sokszínűség adta meg az esemény lüktetését, melyről maguk a résztvevők is nyilatkoztak. A rendezvényen 25 résztvevő település volt, a kérdőívek feldolgozásánál viszont 22-vel tudunk dolgozni, mert ők szolgáltattak adatot. A falvak több mint a fele több területen is bemutatkozott, 7 település helyi termékkel, 18 település amatőr előadással, 11 település értékasztallal és 5 település az Aszakköri tevékenységgel mutatkozott be. Tovább boncolva ezt a kört látjuk, hogy aktív, aktívabb és legaktívabb falvakkal is megismerkedhettünk a rendezvény megvalósítása során. Egy példa: Nagyrécse község, ahol a lakosságszám 1164 fő, jelen volt a Népi Sütő-főző csoport dödöllekészítéssel, Fehéregyházi Éva gyöngy ékszerekkel, Kötőné Lőrinc Ágota mézeskalács, grillázs tortával, Nyitrai Józsefné virág dekorációval, Kreiner Ferencné terítőkkel, textíliákkal és fellépett a 24 tagú Ritmus Kórus is. A Kanizsai dödölle és Kanizsai Bor- és Dödölle Fesztivál a Zala Vármegyei Értéktárban szereplő turisztikai esemény (Zala Vármegyei Értéktár Bizottság 2013), Nagyrécse a vármegyei jogú város közvetlen szomszédságában terül el. Itt még megvan a dödölle és a kráfli készítésének tudománya (Kepéné, Lendvai, Tivadar 2015:50). Még él olyan idős asszony a településen, aki meg tudja sütni a kráflit, ami egy olyan vasárnapi vagy ünnepi hájas tészta, amit többnyire szilvalekvárral töltenek. Ezt a jellegzetesen paraszti süteményt nem csak a Rábaközben, hanem a Nyugat-Dunántúli települések többségében, sőt a Hetési falvakban is ismerik és kedvelik a népek.

Az értékasztalokon megjelentek a régmúltat felidéző népi tárgyi emlékek és fényképek, ami szimbolizálta az erős népi kötődést. A tárgyakban, albumokban a paraszti világ és a mezővárosok hagyatéka köszönt vissza. Tudnunk kell, hogy a környék elhelyezkedése okán sokáig védelmi terület volt. Domborzati sajátossága a Duna és a Dráva, továbbá a Balaton által behatárolt dél-dunántúli területet öt tájegységre bontotta (T. Mérey 1999:78). Ennek első része Zala megye területének nagy részét foglalta magába. A Zala, a Dráva és a Mura közötti terület a Somogy megyei Iharosberényig húzódott. Ez a tájegység a közép- és laposhegyek vidéke, amit erdők, szakadékok és mocsarak jellemeztek, ahol sok a mocsarat teremtő patak, amelyek aztán az utat járhatatlanná vagy alig járhatóvá tették. (Halász 1996:161-166) A 15. század volt a megye virágkora, az önellátó falvak köréből felemelkedtek a mezővárosok, ahol jómódú telkes és bérlőparasztok, kézművesek is éltek. A 14–15. századokban 34 mezőváros volt a megye területén, köztük Muraszemenye, Lenti, Zalaszentgrót, Bak, Páka, Kanizsa, Keszthely, Zalaegerszeg, Szepetnek, Salomvár, Nova, Csapi és Csesztreg. Ezzel érzékeltetni kívánom, hogy ugyan a falvak többsége zsellér település volt, felfedezhető a mezővárosi és főúri élet is a megyében. A válaszokból az is kiderült, hogy a ma embere tiszteli és megbecsüli a múltat azonban előre néz és a fejlődés érdekében cselekszik.

A válaszadók nagy többsége az újszerű kezdeményezést, a helyi gazdaság húzó erejét tartja kívánatosnak és ezt be is mutatta a település értékasztalán. A színpadra a település legjobb előadó csoportját delegálták a legtöbben, a második legtöbb választ a szórakoztatás lehetősége az amatőr csoport segítségével kapta. Tehát elmondható, hogy a helyi értékalapú közösség műsorát szívesen fogadják a lakosok. Jól érzik magukat, segíti a kikapcsolódást és a szórakozást az amatőr előadás. Azért tartják fontosnak a helyi amatőr fellépőket, hogy mindenki örömére szerepeljenek és hogy bemutatkozási lehetőségük legyen. Ez a gondolkodás a kis csoportok megerősödését hozhatja, mely tovább gondolva hozzájárul a településeken élők lelki egyensúlyának kialakulásához. Megélik a kiscsoportok a saját fejlődésük és közösséggé való kovácsolódásuk alkalmával a közösséghez való kötődés élményét. Előmozdíthatja az emberekből kivesző empátia és segítőkészség újraélesztését.

A vezető és vezetést segítő személyeknek szóló kerekasztal beszélgetésen a válaszadókból 13 település képviselői voltak jelen. Ez nem azt jelenti, hogy 13 fő kapcsolódott be a szellemi diskurzusba és a jó gyakorlatok ismertetésébe. A jelenlévők kötöttség nélkül részesei lehettek a programelemnek. A beszélgetést Pali Róbert házigazda polgármester vezette. Szó volt a jelen helyzetről, a zajló esemény jelentőségéről és a távlati tervekről. Beszélgető partner volt Horváth Zoltán a Hévíz-Balaton-Zalai Dombhátak LEADER Egyesület munkaszervezetének vezetője és a Nemzeti Művelődési Intézettől Kiss Gábor Boldizsár hálózati központvezető, valamint Matyasovszky Margit a Zala Vármegyei Igazgatóság igazgatója. A tapasztalatokat, ötleteket, víziókat megosztók olyan komoly témákat is érintettek, mint például a covid világjárvány következményei az önkormányzatok mindennapjaiban, vagy a költségvetési kérdések témaköre csökkenő bevételi, finanszírozási lehetőség esetén. Szóba került még a települések kitörési pontjainak megtalálása, a különböző fejlesztési lehetőségek a LEADER szellemiségében, valamint a kultúra szerepe a vidékfejlesztésben.

Megkérdeztük, hogy milyen érzéssel érkeztek a résztvevők. Erre a kérdésre azért volt szükség, mert igazából a nap hozamára voltunk kíváncsiak és ahhoz, hogy átfogó képet lássunk tudnunk kell nem csak a kimeneti, de a bementi válaszokat is.

A bemeneti kérdésre az alábbi válaszok érkeztek: 19 db válasz „Örömmel, mert bemutatkozhat, hírelheti a települését”, 15 db „Örömmel, mert megismerheti a résztvevőket és a kínálatukat”, 9 db „Reményekkel, várva az újdonságot”. Lássuk a kimeneti válaszokaz, azaz milyen érzéssel távozott? 18 db „Örömmel, mert megismert új településeket, embereket”. 13 db válasz „Örömmel, mert sok érdeklődőt vonzott a standja, előadása”, 1 db „Fenntartással, mert több fellépőre, kiállítóra számított”. Láthatjuk, hogy az eltöltött nap megváltoztatta az emberek gondolkodását, míg érkezéskor többségben azt várták, hogy önmagukat, a településüket, az értékeiket mutassák meg, azzal távoztak, hogy az öröm forrása az új emberek és közösségek megismerése volt. Átértékelődött a sorrend, az én helyett a te lépett előtérbe, ami a többes szám első személyhez (mi mindannyian) vezető út első lépése. Nem mondtuk ki, de reméltük, hogy az együtt töltött idő a közösségek további fejlődését segíti és új kapcsolatokat épít a hagyományokon nyugvó fejlődés útján. Zárásként olyan kérdéseket tettünk fel, amikre a válaszokat saját elképzeléseink megerősítése érdekében vártuk. A második KultúrÉtlap rendezvényt a továbbiakban is egynaposra tervezi megvalósítani a főszervező, a feldolgozott válaszok beépítésével. Nagy örömmel fogatuk, hogy vannak olyan válaszok, amik arról tanúskodnak, hogy nem zárkóznak el a települések az esetleges rendezői szerepkörtől. Ugyanakkor megértjük, hogy kisebb települések nem kívánnak ilyen nagy volumenű találkozót szervezni. Tudjuk, hogy nem a szándék hiányzik, hanem a további feltételek. A rendezői munkát egy kivétellel mindenki méltatta, köszönjük a kedves szavakat, az erőfeszítéseinket elismerő megnyilvánulást. Azt viszont szomorúan tapasztaltuk, hogy nem indított el nagy gondolkodást a településekben a program. Ezt annak tudjuk be, hogy nem egyértelműen tettük fel a kérdést. Vártunk volna olyan válaszokat, hogy a résztvevő településekben megmozdult valami olyan, amit csak a saját településükön tudnak megvalósítani. Erre a kérdésre a későbbiekben visszatérünk.

A második célként kitűzött eredmény, az adatbázis létrehozása rajtunk kívülálló okok miatt nem tudott megvalósulni. A közös adatbázis létrehozása számtalan akadályba ütközött. Ezt a kérdéskört azonban a meghatározott cél elérése érdekében nem szabad elengedni. Újra kell elemezni a meghiúsítást előidéző tényeket és meg kell fogalmazni az eredeti terv újbóli megvalósítását. Ehhez az érintettekkel tervezünk egy következő szakmai műhelybeszélgetést.

A kérdőív és a személyes tapasztalat alapján azt mondhatjuk, hogy példaértékű az ötlet, jó a tervezés, sikeres a megvalósítás. A következő évi fesztivált szintén időben el kell kezdeni szervezni és még nagyobb hatókörben kell híresztelni.


Összegzés

A „RÉGIÓ FESZTIVÁL – KultúrÉtlap” célja a térség kulturális értékeinek bemutatása és népszerűsítése volt. A program keretében olyan művészeti csoportok és előadók léptek fel, és olyan települési értékasztalok, kézművesek, helyi termelők és vállalkozók mutatkozhattak be, akik a szervezők megkeresésére nyitottan reagáltak, hajlottak a közös munkára. Bár így az eredetileg megcélzott 100 település helyett csak 25 vett részt az eseményen, a rendezvény így is jelentős sikert aratott, 35 kézműves és helyi termelő, valamint 40 színpadi produkció csatlakozott, és mintegy 500 látogatót vonzott.

A kérdőíves felmérésből kiderül, hogy a résztvevők lelkesedéssel fogadták a kezdeményezést, és sokan nyitottak a folytatásra. Az egynapos rendezvény végére a válaszaik zömében az új emberek és közösségek megismerését emelték ki, mint pozitív hozományt.

Az esemény hiánypótló kulturális kezdeményezésként jelent meg, amely akár országos szintű megvalósításra is alkalmas lehet és aminek a folytatásán mindenképp érdemes dolgozni a későbbiekben.




Felhasznált irodalom: