Szabó Ivett: A kurucok öröksége Vaján

2024-12-29

Absztrakt: A Vay család öröksége a kuruc idők emlékének ápolására kötelezi Vaja városát. A településen található Vay Ádám Múzeum mutatja be II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc, valamint a Vay család történetét. Tanulmányomban a kuruc hagyományok kialakulását, legfontosabb jellemzőinek bemutatását, valamint a város életében betöltött szerepét vizsgáltam. Tanulmányomban főként helytörténeti forrásokat használtam, melyek a legtisztábban mutatják be a kuruc hagyományok hatását a közösség életére. Napjaink kuruc örökségének vizsgálatánál kérdőíves felmérést készítettem.

Abstract: The heritage of the Vay family obliges the town of Vaja to preserve the memory of the Kuruc era. The Vay Ádám Museum, located in the town, showcases the history of the War of Independence led by Ferenc Rákóczi II, as well as the story of the Vay family. In my work, I examine the development of Kuruc traditions, their most important characteristics, and their role in the life of the town. My thesis primarily uses local historical sources, which most clearly demonstrate the impact of Kuruc traditions on the life of the community. In analyzing the contemporary Kuruc heritage, I planned to conduct a survey.

1. Bevezetés

Kutatásomban Vaja település hagyományápolási szokásait vizsgáltam a kuruc hagyományok tükrében. Vaja mintegy 3600 lelkes város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye középső részén. A Nyíregyházától 40 km-re keletre fekvő település a 49-es főúton közelíthető meg. A települést a Vay család, különösen Vay Ádám öröksége, a kuruc hagyományok hűséges őrzésére és ápolására predesztinálta. Molnár Mátyás kezdeményezésére a várkastély épületében múzeumot alakítottak ki.

A kapuit 1964. október 4-én kinyitó Vay Ádám Múzeum kiállításainak középpontjában a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc és a Vay család történetét bemutató anyag áll. A múzeum konferenciáival, tudományos tanácskozásaival és kiadványaival szintén a hagyományápolást szolgálja. Tanulmányomban ismertetem a Vajához köthető kuruc hagyományok kialakulását, legfontosabb jellegzetességeit. A munkám legfontosabb eleme az, hogy feltárom azt, hogy a kuruc hagyományok ápolása mennyire van jelen a város mindennapi életében. Meglátásom szerint a kuruc kor kulturális öröksége (hagyományok, épített örökség, szobrok) áthatja az egész közösség életét (ünnepek, iskolai tanulmányok, megemlékezések, tudományos ismeretterjesztés), így egy erős kulturális identitás kialakítását teszi lehetővé.

A kuruc hagyományok feltárására a hagyományos történeti elemzés eszköztárát használom.

A forráselemzés és a dokumentumelemzés segítségével bemutatom a kuruc korról kialakult hagyományok jellemzőit (Rákóczi-kultusz elemei, kuruc kor ábrázolása a művészetben, népi hagyományok). Fontos forrásként kezeltem a város épített örökségének történetét, illetve a köztereket díszítő művészeti alkotásokat. A történeti módszerek mellett a társadalomtudományi módszereket is alkalmaztam (kérdőív). A felmérés elsődleges célja az értékrend és a kulturális identitás megőrzésében a köthető rendezvények (ünnepségek, megemlékezések) hatásának vizsgálata, valamint az ezt befolyásoló háttértényezők feltárása. A kérdőíves felmérés kérdéskörei: a kulturális érdeklődésre vonatkozó kérdések; a nemzeti értékrendhez köthető kérdések; a kuruc kor kulturális örökségéhez köthető aktivitásra vonatkozó kérdések. Meglátásom szerint a település kulturális örökségének ápolása azt a célt szolgálja: emlékeztesse a közösséget arra, hogy van a magyarságnak történelme, és hogy ez a történelem az életünk részét képezi, és nem napokkal ezelőtt kezdődött, hanem ez egy folyamat volt, amiből kialakultak a kulturális örökségek is.

1. kép: Vay Ádám Muzeális Gyűjtemény
(Forrás: vajavar.hu)

2. A kulturális örökség, mint fogalom

A kulturális örökség meghatározása erősen összekapcsolódik a társadalmi emlékezettel és a történelmi tudatossággal is. Amikor a fogalom meghatározásáról teszünk említést tudnunk kell, hogy ennek meghatározása folyamatosan változó jelenség, mely a jelen és a jövő közösségeit formálja. A kulturális örökség segít a közösségeknek a kollektív emlékezetben és új identitásformák létrehozásában is. Két csoportba sorolható a fogalom, vannak tárgyi, illetve immateriális javak, amelyek az örökségek csoportjába tartoznak. Az épített örökségek mellett fontos kiemelni a hagyományokat, szokásokat. (Sonkoly, 2000)

2.1. Tárogató, mint Hungarikum

„A hungarikum a magyarság csúcsteljesítményét jelentő gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség.” (Hungarikumok Gyűjteménye-Magyar Értéktár.)

A tárogató kezdetekben egy egyszerű, kettős nádsípos hangszer volt, mely hasonló a zúrna nevű török hangszerhez. Eredete a 16-17 századra nyúlik vissza. Jellegzetes hangja remek jelzőhangszerként szolgált, ezért eredetileg katonai jelzésekre szólaltatták meg, így szerepe a hadseregben volt jelentős. Népszerűsége csökkenésével később háttérbe szorult. A 19. században éled újra, a magyar népzenében, valamint a klasszikus és kortárs zenében előszeretettel használják. Hazánkban és a környező országokban népszerű, ellentétben a nagyvilág számára egy ritka hangszernek tekinthető, amely nehezen szorít helyet magának a nemzetközi zenei világban.

Fontos emiatt egy szervezet, ahol a tárogatón játszó zenészek egyesületet alkotva tudják fenntartani és népszerűsíteni a hangszert.

2. kép: Tárogató
(Forrás: Rákóczi Tárogató Egyesület, tarogatocenter.hu)

2.2. Rákóczi Tárogató Együttes

Az együttes 1982-ben alakult Vaján. Az alapító tagok vajai fiatalok voltak, akik a kuruc hagyományokat szerették volna ápolni a településen. Ismertségük hamar elterjedt az országban, hiszen részt vettek nemzeti ünnepeken illetve történelmi emlékünnepségekre is kaptak meghívást.

Az együttest három tag alkotja: Nagy Csaba, Dani Attila és Veress Zoltán, akik vezetésével a tárogató használata élő hagyomány a település életében.

Az együttes székhelye valamint próbahelye is a Vay Ádám Múzeum volt. A múzeum falain belül próbáltak, készültek előadásaikra illetve ismeretterjesztő programjaikra.

A Rákóczi Tárogató Együttes tagjai 1992-ben megalapították a Rákóczi Tárogató Egyesületet. Az egyesület 2022-ben ünnepelte létrejöttének 30. évfordulóját.

Az ország minden területén megtalálhatóak az egyesület tagjai, létszámuk bővülésével folyamatosan növekedik. A növekedés mértékét jól tükrözi, hogy messzire nyúló kapcsolatokat is ápolnak, hisz az Amerikában és Ausztráliában élő tárogatósokkal folyamatos a kapcsolattartás. Szemükben és más külföldi országokat beleértve a Rákóczi Tárogató Egyesület nemzetközi központnak tekinthető. A tárogatósok számára 5 évente világtalálkozó kerül megrendezésre. A történeti Magyarország területéről, Felvidékről, Kárpátaljáról, és Partiumból, valamint Erdélyből is nagy számmal vannak jelen az eseménysorozaton. Ez a tárogatósok számára a legnagyobb rendezvényt jelenti.

A világtalálkozó 6. évfordulójára 2020-ban került volna sor, de a COVID járvány miatt a találkozót 2021-ben tartották meg Vaján. A 7. világtalálkozó 2025 nyarán kerül megrendezésre.

A világ minden részéről számítanak a tárogatós zenészek részvételére.(Rákóczi Tárogató Egyesület)

3. A kuruc mozgalom háttere

Amikor a kurucokról beszélünk, általában a Rákóczi-szabadságharc eseményei jutnak az eszünkbe, azonban fontos megjegyezni, hogy a kuruc katonák nemcsak a csatamezőn alkottak maradandót, hanem kulturális örökséget is hagytak maguk után, mely ma is nagy jelentőséggel bír. Ez az örökség fontos szerepet játszik a magyar történelemben és a nemzet identitásában. A szabadságharc 1703 tavaszán kezdődött a Habsburg-uralom ellen. A nyolc éven át tartó küzdelem a magyar történelem egyik fontos tanúságaként szolgál napjainkban is, hiszen Magyarországon és az országhatárain túl élő magyarok között napjainkban is jelentős II. Rákóczi Ferenc kultusza.

A szerző megállapítása szerint, a kuruc néphagyományok és a harcokban mutatott hősies magatartás a nemzeti mitológia szerves része lett. Rákóczi kultusza tudatformáló erőt képvisel, amely a társadalom egészének nemzeti identitását határozza meg mindenütt, ahol magyarok élnek. A magyar közösség történetében és tudatában úgy él II. Rákóczi Ferenc, mint ahogy Emlékiratok című művében megfogalmazta a fejedelem: Minden cselekedetem célja egyedül a szabadság szeretete volt, az a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszabadítsam. Bátorított és erősített az a szándék, hogy megérdemeljem a nép bizalmát és szeretetét (Drabancz 2021:21). Az elmúlt évek során számos alkotás látott napvilágot a témával kapcsolatban. [1] A nép által összegyűjtött dalok, versek, mondókák és kurucokról szóló történetek mind részei a magyar kulturális örökség kincstárnak. (Dupka–Zubánics 2019)

4. Kérdőíves kutatás

A Rákóczi-szabadságharc napjainkban is bővelkedik mondákban, és hiedelmekben is. Ezeknek van egyfajta közösségteremtő és megtartó ereje is, hiszen a különböző alkotások napjainkban fennmaradtak. Öröklődnek szülőről-gyerekre, még akkor is, ha a valósága csupán kevés, de megőrzik emléküket a szájhagyományok terjesztésével.

A vajai Molnár Mátyás Általános Iskolában végeztem a helyi kérdőíves felmérésemet 7. illetve 8. osztályos gyerekek körében, hiszen kutatásom célja az volt, hogy bemutassam a Vajához köthető kuruc hagyományok kialakulását, legfontosabb jellegzetességeit. A munkám legfontosabb eleme az volt, hogy feltárjam azt, hogy a kuruc hagyományok ápolása mennyire van jelen a város mindennapi életében és egy következtetést vonjak le a kapott eredményekből. A legfontosabb hagyomány a kastélyparkban lévő II. Rákóczi Ferenc mellszobor koszorúzása, amelyre minden évben sor kerül a fejedelem születésének hónapjában, márciusban. A koszorúzásokon részt vehet minden érdeklődő, illetve az iskolások műsorral készülnek ilyenkor. Hallhatunk szavalatokat, dalokat ezzel tisztelegnek a fejedelem előtt. Hipotézisem, miszerint a város kuruc kori kulturális öröksége (hagyományok, épített szobrok) áthatja az egész közösség életét, így kialakul egy erős kulturális identitás az itt élő emberekben. Úgy gondolom ez igaznak bizonyult.

A közösségben tényleg jelen van egy erős kulturális identitás, de sajnos megosztó ez, hiszen az idősebb korosztálynál erősen jelen van, amíg a Y, Z generáció tagjainál már kevésbé. Hiszem, hogy lehetne ezen dolgozni, hogy őket is meg tudják célozni a rendezvények, események.

Az alábbiakban kérdőíves adatok felhasználásával szeretném bemutatni a vajai fiatalok hagyományápolási szokásait. A kutatás fő kérdései a kuruc hagyományokhoz köthetőek.

Kérdőívem egy részét általános iskolában végeztem. A mintavétel során kiemelt fontossággal a 12-15-évig terjedő korosztályt vizsgáltam. A kitöltés önkéntes alapon történt, így minden második tanuló 7. illetve 8. osztályban kitöltötte. Az általános iskolában a szabályozások miatt telefont tanuló nem vihet, így papír formában töltötték ki a kérdőívet a tanulók. A könnyebb kiértékelhetőség következtében a Google Forms volt segítségemre.

A kitöltők háromötöde lány, kétötöde fiú volt. Következő kérdésem, melyben felmértem a tanulók történelem iránti érdeklődését meglepő volt számomra, hiszen a kitöltők több mint fele az 1-5-ig terjedő Likert-skálán a maximumát jelölte be, azaz teljes mértékben érdekli őket a történelem.

A válaszadók több mint fele lány volt, számomra ez meglepetést okozott, hiszen úgy vélekedtem, hogy a fiúk lesznek jobban érdekeltek ennél a kérdésnél. Kíváncsi voltam, azokra a szokásokra, megemlékezésekre is, amelyeket az iskola szervez a hagyományőrzés céljából. Nyitott kérdésben megkérdeztem a kitöltőket, hogy milyen rendezvények vannak jelen iskolájukban, amelyek erősen kötődnek II. Rákóczi Ferenchez. Minden válaszban megjelentek újra ismétlődő elemek (vetélkedők, előadások, koszorúzás). Megállapítottam a válaszokból, hogy az iskola még őrzi a hagyományt és szervez tanulóinak olyan ismeretterjesztő előadásokat, játékos feladatokat, amely elősegíti a hagyomány megtartását a köztudatban. Szerettem volna tudni, az iskolán kívüli kötelező eseményeken túl részt vesznek-e a Vay Ádám Múzeum által szervezett rendezvényeken. A válaszadók több mint fele nem szokott elmenni ezekre a rendezvényekre, így azt állapítottam meg, hogy az iskola hatása erősen jelen van a kultúrában, hiszen az ott megszervezett eseményeken részt vesznek a diákok. Ezen kérdés hatására vizsgáltam, a fiatalok média használatát is, hiszen ezek a fiatalok az online tér világában nőttek fel. Négy lehetőség közül választhattak a diákok (Facebook, TikTok, YouTube, Instagram), illetve „egyéb” választási lehetőséget is biztosítottam. A válaszadók közel négyötödénél jelen volt a TikTok, mint közösségi platform. Számomra ez nem volt meglepő, hiszen egy felgyorsult, rohanó világban élünk, ahol mindenhol információk sokasága hárul ránk. A TikTok videók böngészésével töltik a fiatalok az idejük jelentős részét. Javaslatként fogalmaznám meg, hogy ez a platform a sok káros tartalom mellett remek megoldás lehet a hagyományok népszerűsítésére.

Megállapítottam, hogy az iskolások körében kevésbé van jelen a kuruc kor hagyományának ápolása az iskola keretén kívül. Úgy gondolom, hogy a különböző médiafelületek bevonása jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy megőrizzük és népszerűsítsük hagyományainkat. Megállapítottam, hogy az iskolások körében kevésbé van jelen a kuruc kor hagyományának ápolása az iskola keretén kívül. A kutatásom tanulságának egyike azon hiányosságok felmérése, amelyre igényt tartanának a diákok. A kérdőívben feltett kérdés miszerint milyen módszerekkel lehetne jobban bevonni a fiatalokat, 24 válasz érkezett, amelyben az ismeretterjesztő előadásokkal szemben inkább a kirándulásokat javasolják. A többség válaszában egyértelműen tükröződik, hogy az ismeretterjesztő előadásokra sokkal kevesebb igény van, annak ellenére, hogy ebből kerül több megszervezésére. Arra a következtetésre jutottam, hogy más módszerekkel kell megközelíteni a fiatalokat.

Véleményem szerint több olyan rendezvényre lenne szükség, melyben a diákok is részt vehetnek. Hasznos lenne, hogy a tanulók a rendezvények előkészítésében is részt vehetnének.

5. Összefoglalás

Összességében kijelenthető, hogy a településen jelen van egy erős identitástudat. A város hagyományápolási szokásait a fiatalabb generáció még nem vette át, de az iskola jelenléte segít a felnövekvő generációknak, hogy egy helyi kulturális identitás alakuljon ki. A médiahasználat és különböző platformok (Facebook, TikTok) használása segítséget adhat a települések művelődési házainak vagy akár a város esetében a Vay Ádám Múzeumnak is. A kérdőív adatai jól mutatják, hogy lehetnének további együttműködési lehetőségek, amelyek során a Kuruc hagyomány büszkeséggel tölti el a városban élő embereket.

A kutatási folyamatot és a tanulmány elkészítését a Nemzeti Művelődési Intézet Közművelődési Tudományos Kutatási Program Tudományos Diákköri munkát végzők számára alprogramja támogatta.

Felhasznált irodalom:

Drabancz, M. R. (2021). II. Rákóczi Ferenc öröksége Kárpátalján. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 56 (1), 11–22.
Drabancz, M. R., & Mészáros, Sz. (2020). The cultural heritage of the “Kuruc” world in Transcarpathia. Kulturális Szemle, 13, 6–16.
Dupka, Gy., & Zubánics, L. (2019). Rákóczi turulmadara. Intermix Kiadó.
Erdősi, P. (2000a). Feljegyzések az örökség diskurzusáról: Két konferencia tanúságai. Régió, 11(1), 267–275.
Erdősi, P. (2000b). A kulturális örökség meghatározásának kísérletei Magyarországon. Régió, 11(4), 26–44.
Göőz, L. (n.d.). Vaja (Száz Magyar Falu). Könyvesház Kiadó.
Magyar, Z. (2000). Rákóczi a néphagyományban. Osiris Kiadó.

Rákóczi Tárogató Egyesület. (n.d.). Rákóczi Tárogató Egyesület honlapja. https://tarogatocenter.hu (Letölve 2024, szeptember 15.)
Sonkoly, G. (2000). A kulturális örökség fogalmának értelmezési és alkalmazási szintjei. Régió, 11(4), 45–66. https://epa.oszk.hu/00000/00036/00038/pdf/03.pdf (Letöltve: 2024, március 12.)

[1] II. Rákóczi Ferenc személyével és a kurucok kulturális örökségével foglalkozik Magyar Zoltán Rákóczi a néphagyományban, c. munkájában, illetve a Rákóczi-kultusz határon túli szerepével foglalkozik Drabancz Mihály Róbert és Mészáros Szilárd tanulmánya (Drabancz–Mészáros 2021)