Kulturális Szemle
Kulturális Szemle a Nemzeti Művelődési Intézet Interdiszciplináris online folyóirata

Juhász Erika: Közművelődés és tudomány


2023-09-11

Juhász Erika: Közművelődés és tudomány

A Kulturális Szemle küldetése, hogy a kultúra széles spektrumán, de elsősorban a közművelődés és a közösségi művelődés témaköreiben, illetve az ezekkel kapcsolatba hozható témákban bemutassa a tudományos relevanciával bíró fontos kutatásokat, tanulmányokat, köteteket és konferenciákat. A Kulturális Szemle témái és szerzői nem csak Magyarország határain belül alkotó szakemberek, mivel a Kulturális Szemle alapítói célul tűzik ki egy Kárpát-medencei magyar Kulturális Szemle működtetését. Ez az interdiszciplináris online tudományos folyóirat így a Kárpát-medence magyar kulturális szakembereinek egy olyan hálózatát kívánja összefogni, akik hisznek a kultúra fontosságában, a kulturális közösségi kezdeményezésekben, és ezt az eszmét szeretnék hosszútávon terjeszteni és fenntartani. Ennek érdekében végeznek elméleti és empirikus kutatásokat, amelyekkel célul tűzik ki a kulturális tevékenységek, intézmények és lehetőségek folyamatos fejlesztését. A Kulturális Szemlébe a tudományos etika betartásával egyaránt publikálhatnak egyetemi oktatók, doktoranduszok, felsőoktatási hallgatók, kutatók, és természetesen a kulturális színtereken dolgozó szakemberek. A kiadás első éveiben elsősorban magyar nyelvű írásokat várunk, a későbbiek folyamán angol nyelvű publikálásra, esetenként angol nyelvű különszámra is lehetőséget kívánunk teremteni, hogy a kultúrával kapcsolatos kutatási eredményeket minél szélesebb körben, nemzetközi viszonylatokban is terjeszteni tudjuk. Ennek a célnak az eléréséért választottuk az online formát is: az elektronikus eszközök segítségével ezek az írások sokkal szélesebb körben el tudnak jutni az érdeklődőkhöz.

A Kulturális Szemle folyóirat teret ad alap- és mesterszakos közművelődési témájú szakdolgozatok kutatási eredményeinek bemutatására, valamint a 2019-től elindult Közművelődési Tudományos Kutatási Program által támogatott egyéni és csoportos kutatói eredmények közzétételének is. (A Programról bővebb tájékoztató: https://nmi.hu/szolgaltatasok/osztondijprogram/)


Jelen lapszámban a Nemzetiközi kitekintés rovatban Márkus Edina, Herczegh Judit és Miklósi Márta cikke olvasható, amiben a szabadidő-felhasználást és a kulturális részvételt vizsgálják a V4 országokra fókuszálva.


A Hazai tudományos műhelyben az ország különböző pontjain működő felsőoktatási intézmények oktatói, kutatói, valamint kulturális szakemberek publikálnak. Aracs Eszter, színész, bábos, előadó Lénárt András bábművész munkásságát mutatja be, és ezzel együtt az egyszemélyes bábjáték fogalmával ismerteti meg az olvasót. Gyányi István a közművelődés és köznevelés együttműködésének lehetőségeit járja körül. Vizsgálata fókuszában a nonformális tanulás áll, a vizsgálatának területe pedig a Püspökladányi járás. Lanczendorfer Zsuzsanna, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense a 2020. évi I. számban megjelnt írásának második részét teszi közzé, amiben egy győri kékfestő műhely és az azt üzemeltető család munkásságán keresztül ír a szellemi kulturális örökségekről. Miklósi Márta, a Debreceni Egyetem egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Intézetének adjunktusa, Molnár Attila Károly, andragógus, tanulásmódszertani tanácsadó és Kuthy-Megyesi Judit, a Debreceni Egyetem Doktori Iskolájának doktorandusza egy speciális témát, a fogvatartottak kulturális jogait és azok érvényesülését vizsgálják, továbbá a közösségi művelődést a hazai büntetés-végrehajtási rendszerben. Mindezt pozitív példák beemelésén és a börtönbeli kulturális élet céljainak bemutatásán keresztül teszik.

Az ő cikküket Ponyi Lászlónak, a Nemzeti Művelődési Intézet kutatási központvezetőjének írása követi, aki a korábban megjeleznt cikksorozatának harmadik részét publikálja. Esélyegyenlőség a közösségi művelődésben – Közművelődési intézmények és közösségi színterek reprezentatív felmérése (3. rész) címmel közli írását, aminek fókuszában egy országos reprezentatív kutatás áll, amely a közművelődési intézmények és színterek társadalmi beágyazottságát vizsgálta. Szintén Ponyi László és Juhász Erika a Nemzeti Művelődési Intézet szakmafejlesztési igazgatója, valamint a Debreceni Egyetemen tanszékvezető főiskolai docense ír a következő cikkben a Nemzeti Művelődési Intézetben zajló kutatásokról a 2012 és 2022 között eltelt időszak vonatkozásában. A cikkben a kutatások és felmérések összegző áttekintése olvasható, bemutatja azokat a tágabb összefüggéseket, Intézeti szakmai stratégiai célokat, amelyekre a kutatások is épültek, valamint megismerhetők az Intézet stratégiai kutatási céljai.

Szabóné Tóth Judit, a Debreceni Egyetem Doktori Iskolájának doktorandusza háromrészes cikksorozatának harmadik részében a közösségek és a közösségi művelődés újraéledését, a gyökerekhez való visszatalálását mutatja be a rendszerváltástól napjainkig tartó korszakban a hajdúnánási művelődési központ és a városi könyvtár történetén át.


A folyóirat Junior kutatóműhely rovatában junior kutatók munkáját, egyetemi szakdolgozatok eredményeit ismerhetik meg az olvasók, mint például Bánkutiné Mihalcsik Mártáét és Lanczendorfer Zsuzsannáét, akik a Széchenyi István Egyetem hallgatója és egyetemi docense. Publikációjuk a 2020. évi 4. számban megjelet cikk II. része, az írásban a helyi kézműves alkotóközösségek és helyi értéktárak szerepét vizsgálják a Balaton-felvidéki kistelepüléseken. Cikküket Nagy Noémi tanulmánya követi, aki a Debreceni Egyetem hallgatója. Ő a környezeti nevelés és a tanulási formákk összefüggéseit igyekszik feltárni.


Könyvajánlatként Morvay Szabolcs, a Nemzeti Művelődési Intézet munkatársa mutatja be a Nemzeti Művelődési Intézet Tudástár a közösségi művelődésben című kötetsorozatának VII. kötetét, aminek témája a kulturális vállalkozás- és gazdaságfejlesztés.


A Tudományos konferenciák hírei rovat keretében Kiss Fruzsina, a Debreceni Egyetem hallgatója és Juhász Erika, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmafejlesztési igazgatója és az egyetem tanszékvezető főiskolai docense ír a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szakképzési, Felnőttképzési és Tudásmenedzsment Intézet, Művelődéstudományi Tanszék KAPOCS (Kultúra, Könyvtár, Közösség – Andragógia – Pedagógia – Oktatás Kutatócsoport) által 2023. április 25-27. között Generációk – egymás közt címmel Szegeden megrendezett konferenciáról, ezen belül kiemelten a kultúra, közművelődés, közösségépítés témakörével kapcsolatos előadásokról.


A kulturális szakma alapítója, Durkó Mátyás professzor úr is gyakorta mondta a fontos eszmék terjesztése kapcsán az örök igazságot: „Aki felteszi a kolompot, az rázza is!” A kulturális szakma megerősítéséhez szükség van olyan tudományos folyóiratra, amely küldetéséhez illeszkedően a Kárpát-medence számos kutatóját tudja egyesíteni, és folyamatos kutatásra, és kutatási eredményei publikálására buzdítani. Ezt a célt már a szerkesztőbizottság összeállításánál és későbbi bővítésének lehetősége kapcsán is szem előtt tartottuk. Ezáltal érhetjük el azt, hogy ez a folyóirat ne egy-egy szűkebb kutatócsoport nyilvánossági fóruma legyen, hanem egy minél tágabb tudományos-szakmai kör szellemi támogatását élvezze.


Hívjuk tehát szerzőként mindazokat, akik úgy érzik, hogy szeretnének és tudnának hozzátenni ehhez a vállaláshoz maguk is. És hívjuk olvasóként mindazokat, akik hasonlóan gondolkodnak, és fontosnak tartják a kultúrát, a kultúra továbbadását, mint egyetemes értéket. Gondolkodjunk közösen, őrizzük közösen a magyar kultúra értékeit Magyarországon és a Kárpát-medencében egyaránt!


Hasznos olvasmányélményeket kívánunk!


dr. Juhász Erika

főszerkesztő