Kulturális Szemle
Kulturális Szemle a Nemzeti Művelődési Intézet Interdiszciplináris online folyóirata

Juhász Erika: Közösségi kulturális műveltségünk


2019-12-15

Juhász Erika: Közösségi kulturális műveltségünk

A Kulturális Szemle küldetése, hogy a kultúra széles spektrumán, de elsősorban a közművelődés és a közösségi művelődés témaköreiben, illetve az ezekkel kapcsolatba hozható témákban bemutassa a tudományos relevanciával bíró fontos kutatásokat, tanulmányokat, köteteket és konferenciákat. A Kulturális Szemle témái és szerzői nem csak Magyarország határain belül alkotó szakemberek, mivel a Kulturális Szemle alapítói célul tűzik ki egy Kárpát-medencei magyar Kulturális Szemle működtetését. Ez az interdiszciplináris online tudományos folyóirat így a Kárpát-medence magyar kulturális szakembereinek egy olyan hálózatát kívánja összefogni, akik hisznek a kultúra fontosságában, a kulturális közösségi kezdeményezésekben, és ezt az eszmét szeretnék hosszútávon terjeszteni és fenntartani. Ennek érdekében végeznek elméleti és empirikus kutatásokat, amelyekkel célul tűzik ki a kulturális tevékenységek, intézmények és lehetőségek folyamatos fejlesztését. A Kulturális Szemlébe a tudományos etika betartásával egyaránt publikálhatnak egyetemi oktatók, doktoranduszok, felsőoktatási hallgatók, kutatók, és természetesen a kulturális színtereken dolgozó szakemberek. A kiadás első éveiben elsősorban magyar nyelvű írásokat várunk, a későbbiek folyamán angol nyelvű publikálásra, esetenként angol nyelvű különszámra is lehetőséget kívánunk teremteni, hogy a kultúrával kapcsolatos kutatási eredményeket minél szélesebb körben, nemzetközi viszonylatokban is terjeszteni tudjuk. Ennek a célnak az eléréséért választottuk az online formát is: az elektronikus eszközök segítségével ezek az írások sokkal szélesebb körben el tudnak jutni az érdeklődőkhöz.

Jelen lapszámban a Nemzetközi kitekintésben Barabási Tünde és Hajdu Barbara cikkét olvashatjuk az udvarhelyszéki Waldorf-iskola alapításának történetéről, valamint Németh János István senior kutató 5 részes cikksorozatban mutatja be az egész életen át tartó tanulás filozófiai, és neveléstudomány történetét. E lapszámban a cikksorozat második része olvasható.

Hazai tudományos műhelyben az ország különböző pontjain működő felsőoktatási intézmények oktatói, kutatói, valamint kulturális szakemberek publikálnak. Kleisz Teréz a Pécsi Tudományegyetem korábbi docense közösségfejlesztés lehetséges céljairól ír. Szente Béla, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója pedig Konferenciavonattal Szárszóra című 3 részes tanulmányának harmadik, egyben záró részét teszi közzé.

A folyóirat Junior kutatóműhely rovatában olyan kutatók munkáját ismerhetik meg az olvasók, mint Barnucz Anita, a Nemzeti Művelődési Intézet felnőttképzési központvezetője, aki cikkében az átalakuló felnőttképzés jogszabályi környezetét mutatja be a közművelődés szemszögéből. Farkas Éva, az említett intézet kutató-fejlesztő munkatársa írásában az értéktárakat, működésük jogi szabályozását és az átörökítésben, közösségépítésben betöltött szerepüket vizsgálja. Fekete Rita, a Debreceni Egyetem hallgatója Túristvándi közösségi felmérésére alapozva veszi számba a kistelepülések közművelődésének fejlesztési lehetőségeit. Marosán Gréta és Márkus Edina, a Nemzeti Művelődési Intézet felsőoktatás-fejlesztési központvezetője közös cikkükben a kreatív gazdaság és a kulturális alapú gazdaságfejlesztés témakörét vizsgálják. Svidró Ibolya, az Intézet kutató-fejlesztő munkatársa írásában a magyarországi települések kulturális állapotának felmérésére vonatkozó kutatás főbb eredményeit foglalja össze. Székely Ákos pedig kétrészes írásának első részében az emberi erőforrás menedzsment témakörét járja körül a minőségfejlesztés jegyében.

Könyvajánlatként Dudok Dávid Közösségi részvételi alapú működés kulturális intézményekben című munkáját olvashatják az érdeklődők, melyben az Arapovics Mária, Beke Márton, Dóri Éva és Tóth Máté által szerkesztett, A kulturális intézmények társadalmiasított működési módja. című írást ismerteti.

Tudományos konferenciák keretében a 2019. november 28-án Debrecenben megrendezett a „Kultúra, mint érték” konferenciát mutatja be Kállay Gyula Zoltán.

A kulturális szakma alapítója, Durkó Mátyás professzor úr is gyakorta mondta a fontos eszmék terjesztése kapcsán az örök igazságot: „Aki felteszi a kolompot, az rázza is!” A kulturális szakma megerősítéséhez szükség van olyan tudományos folyóiratra, amely küldetéséhez illeszkedően a Kárpát-medence számos kutatóját tudja egyesíteni, és folyamatos kutatásra, és kutatási eredményei publikálására buzdítani. Ezt a célt már a szerkesztőbizottság összeállításánál és későbbi bővítésének lehetősége kapcsán is szem előtt tartottuk. Ezáltal érhetjük el azt, hogy ez a folyóirat ne egy-egy szűkebb kutatócsoport nyilvánossági fóruma legyen, hanem egy minél tágabb tudományos-szakmai kör szellemi támogatását élvezze.

Hívjuk tehát szerzőként mindazokat, akik úgy érzik, hogy szeretnének és tudnának hozzátenni ehhez a vállaláshoz maguk is. És hívjuk olvasóként mindazokat, akik hasonlóan gondolkodnak, és fontosnak tartják a kultúrát, a kultúra továbbadását, mint egyetemes értéket. Gondolkodjunk közösen, őrizzük közösen a magyar kultúra értékeit Magyarországon és a Kárpát-medencében szerte!

 

Hasznos olvasmányélményeket kívánunk!

 

 

 

Az alapító NMI Művelődési Intézet és a szerkesztőbizottság nevében,

 

dr. Juhász Erika

főszerkesztő