Főszerkesztői ajánlás

Közösségi kulturális műveltségünk

 

A Kulturális Szemle küldetése, hogy a kultúra széles spektrumán, de elsősorban a közművelődés és a közösségi művelődés témaköreiben, illetve az ezekkel kapcsolatba hozható témákban bemutassa a tudományos relevanciával bíró fontos kutatásokat, tanulmányokat, köteteket és konferenciákat. A Kulturális Szemle témái és szerzői nem csak Magyarország határain belül alkotó szakemberek, mivel a Kulturális Szemle alapítói célul tűzik ki egy Kárpát-medencei magyar Kulturális Szemle működtetését. Ez az interdiszciplináris online tudományos folyóirat így a Kárpát-medence magyar kulturális szakembereinek egy olyan hálózatát kívánja összefogni, akik hisznek a kultúra fontosságában, a kulturális közösségi kezdeményezésekben, és ezt az eszmét szeretnék hosszútávon terjeszteni és fenntartani. Ennek érdekében végeznek elméleti és empirikus kutatásokat, amelyekkel célul tűzik ki a kulturális tevékenységek, intézmények és lehetőségek folyamatos fejlesztését. A Kulturális Szemlébe a tudományos etika betartásával egyaránt publikálhatnak egyetemi oktatók, doktoranduszok, felsőoktatási hallgatók, kutatók, és természetesen a kulturális színtereken dolgozó szakemberek. A kiadás első éveiben elsősorban magyar nyelvű írásokat várunk, a későbbiek folyamán angol nyelvű publikálásra, esetenként angol nyelvű különszámra is lehetőséget kívánunk teremteni, hogy a kultúrával kapcsolatos kutatási eredményeket minél szélesebb körben, nemzetközi viszonylatokban is terjeszteni tudjuk. Ennek a célnak az eléréséért választottuk az online formát is: az elektronikus eszközök segítségével ezek az írások sokkal szélesebb körben el tudnak jutni az érdeklődőkhöz.

A jelenlegi számunkban a Nemzetközi kitekintésben olvasható mindkét cikk a vallás hatásaival foglalkozik: Bakos Kinga cikkében a Hargita megyei pedagógusok vallásosságáról olvashatunk: a vallás mindennapokra gyakorolt hatásáról és ennek különböző hatásairól a mindennapi életre; Csendesné Cseri Kinga, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense pedig cikkében az interkulturalitás vallási vetületeit vizsgálja.

A Hazai tudományos műhelyben az ország különböző pontjain működő felsőoktatási intézmények oktatói, kutatói publikálnak úgy, mint a Debreceni Egyetem Művelődéstudományi és Humán Tanulmányok Tanszékének oktatója, Kenyeres Attila Zoltán és jómagam közös cikkben elemezzük a kulturális közfoglalkoztatottak szabadidős kulturális aktivitásait. Morva Péter az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karáról az 1974-es közművelődési határozat hatásait vizsgálja a kor Magyar Rádiójának fiataloknak szánt műsorkészítésére, továbbá vizsgálja az Ifjúsági- és Gyermekosztály helyét a közösségi művelődés rendszerében. Ponyi László, az NMI Művelődési Intézet kutatócsoport vezetője a Roma közösségi házak kialakulásával, azok előzményeivel, valamint a hazai és nemzetközi tapasztalataival ismerteti meg az olvasót. Szabó József, a Debreceni Egyetem Művelődéstudományi és Humán Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense Játékvilág című írása az e-sport világát, jelenségeit és hatásait hozza közelebb az olvasóhoz. A KELLO Könyvtárellátó Nonprofit Kft. munkatársa, Szóró Ilona cikkéből a tanítók szerepét ismerhetjük meg az agráregyesületek életében, Vehrer Adél, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának egyetemi docense pedig a közösségekben művelődő idősek bemutatása köré építi fel írását.

A folyóirat Junior kutatóműhely rovatában Gégény János, az NMI Művelődési Intézet Kultúrakutatási és Képzési Központjának junior kutatója írásában a közművelődési intézmények infokommunikációs fejlettségét mutatja be. Tóth Johanna és témavezetője, Kékes Szabó Marietta közös cikkben vizsgálják a Párkapcsolati életciklusokat napjainkban és a magyar népmesék világában. Tóth Johanna a SZTE JGYPK szociálpedagógia szakos hallgatója, aki a 2017 tavaszán, Szegeden megrendezett XXXIII. OTDK 13. szekciójában elnyerte a Kulturális Szemle publikációs díját. A szerkesztőbizottság ezúton is gratulál a junior kutatónak és témavezetőjének!

Könyvajánlatként Juhász Erika „A felnőttek képzése és művelődése egykor és ma Magyarországon” című kötetét Szabó Péter Ottó, a Kodolányi János Főiskola rektora recenzióban mutatja be Képzésről és művelődésről történeti és gyakorlati síkoncímmel.

A Tudományos konferenciák keretében a 2017 november 9-11. között zajlott Országos Neveléstudományi Konferenciáról adunk hírt. Az immár 17. alkalommal megrendezett konferenciának idén a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottsága megbízásából a Nyíregyházi Egyetem adott helyszínt.

A kulturális szakma alapítója, Durkó Mátyás professzor úr is gyakorta mondta a fontos eszmék terjesztése kapcsán az örök igazságot: „Aki felteszi a kolompot, az rázza is!” A kulturális szakma megerősítéséhez szükség van olyan tudományos folyóiratra, amely küldetéséhez illeszkedően a Kárpát-medence számos kutatóját tudja egyesíteni, és folyamatos kutatásra, és kutatási eredményei publikálására buzdítani. Ezt a célt már a szerkesztőbizottság összeállításánál és későbbi bővítésének lehetősége kapcsán is szem előtt tartottuk. Ezáltal érhetjük el azt, hogy ez a folyóirat ne egy-egy szűkebb kutatócsoport nyilvánossági fóruma legyen, hanem egy minél tágabb tudományos-szakmai kör szellemi támogatását élvezze.

Hívjuk tehát szerzőként mindazokat, akik úgy érzik, hogy szeretnének és tudnának hozzátenni ehhez a vállaláshoz maguk is. És hívjuk olvasóként mindazokat, akik hasonlóan gondolkodnak, és fontosnak tartják a kultúrát, a kultúra továbbadását, mint egyetemes értéket. Gondolkodjunk közösen, őrizzük közösen a magyar kultúra értékeit Magyarországon és a Kárpát-medencében szerte!

 

Hasznos olvasmányélményeket kívánunk!

 

Az alapító NMI Művelődési Intézet és a szerkesztőbizottság nevében,

 

dr. Juhász Erika

főszerkesztő