Junior kutatói műhely

Farkas Enikő Bianka: A Pécsi Kulturális Központ szerepe a Pécsi Tudományegyetem közösségszervező szakos hallgatóóinak közművelődési lehetőségeiben

2021. március 30. 08:03
Farkas Enikő Bianka: A Pécsi Kulturális Központ szerepe a Pécsi Tudományegyetem közösségszervező szakos hallgatóóinak közművelődési lehetőségeiben

Absztrakt: A Pécsi Kulturális Központ (továbbiakban PKK) Pécs Megyei Jogú Város uránvárosi városrészében található, ahol elsősorban a helyi lakosok számára biztosít évtizedek óta kulturális- és közművelődési lehetőséget. Az intézmény elhelyezkedéséből adódóan közel található a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi KarHumánfejlesztési és Művelődéstudományi Intézetéhez, ahol többek között 2017 óta közösségszervező szakemberképzés is folyik. Jelen tanulmány célja, hogy feltárásra és bemutatásra kerüljön, hogy az intézmény lokalitásából adódóan mennyire fektet hangsúlyt a közösségszervező BA képzésben résztvevők eredményes megszólítására, bovonzására és visszajáróvá tételére, valamint, hogy jelenleg milyen szolgáltatási lehetőségeket biztosít számukra.

 

Abstract: The Cultural Center of Pécs provides cultural and public education programs for local residents in the so-called Uranium City Quarter in Pécs. The institution is located near to the Institute of Human Development and Cultural Studies of the Faculty of Humanities, University of Pécs where Community Coordination BA training has been running since 2017. The aim of the study is to examine what programs and services of the cultural center could successfully involve the community organizing students of the local higher education institution.

Kutatási módszerek

A tanulmányban feltárásra kerül az intézmény múltja, közművelődésben betöltött szerepe, aktuális programjai, rendezvényei, valamint az, hogy feladatainak ellátásánál milyen problémákkal, nehézségekkel néz szembe. Ezen kérdéskörök részletes leírásához az intézmény belső dokumentumainak vizsgálatán túl (SZMSZ, alapító okirat, éves beszámolók) két strukturált interjú kérdéssor is lekérdezésre került a PKK szakmai csoportvezetőjével.

A releváns szakirodalmak feldolgozását követően feltárásra kerül, hogy az egyetemista hallgatók milyen kultúrafogyasztási szokásokkal rendelkeznek, hogyan változott az érdeklődési körük a ’90-es évektől napjainkig. Stefán Klára 2009-ben végzett reprezentatív kutatását alapul véve pedig a Pécsi Tudományegyetemen tanuló egyetemisták viszonylatában is vizsgálat alá esik, hogy milyen kultúrával és közművelődéssel kapcsolatos szolgáltatási lehetőségeket vesznek igénybe a városon belül.

A tanulmány keretében saját kérdőíves vizsgálat is lebonyolításra kerül annak érdekében, hogy bemutassa a Pécsi Tudományegyetem közösségszervező szakán tanuló nappali és levelező tagozatos hallgatók kapcsolatát a Pécsi Kulturális Központtal, hogy mennyire ismerik a közművelődési intézményt, hogy milyen mértékben vesznek részt a szervezett és meghirdetett rendezvényeken, programokon, valamint, hogy számukra milyen civil és/vagy szakmai szolgáltatási lehetőségek lennének igazán érdekesek és vonzóak. A vizsgálat papír alapon, anonim kitöltési módon valósul meg összesen 91 egyetemi hallgató körében.

A tanulmány célkitűzése, hogy a vizsgálati eredményekből kiindulva olyan javaslatok fogalmazódjanak meg, amelyek új távlatokat nyithatnak meg a Pécsi Kulturális Központ és a közösségszervező hallgatóság szakmai együttműködésében.

 

A Pécsi Kulturális Központ

Pécsi Kulturális Központ Pécs Megyei Jogú Város uránvárosi városrészében található, ahol elsősorban a helyi lakosok számára biztosít közművelődési lehetőséget.Az intézmény épületét Várnagy Péter építész és Uherkovits Ágnes belsőépítész tervezte, amelyet 1985. április 2.-án adtak át a városrészben élők számára Szabó István Úttörőház néven. A magyarországi szocializmus időszakában a közoktatásban lévő gyermekek többsége tagja volt a Magyar Úttörők Szövetségének, melynek eredményeként szabadidős tevékenységeik nagy részét úttörőházakban tölthették, ahol kommunista ideológiai neveltetésben, továbbá különféle serdülő sport- és gyermekközművelődési szolgáltatásokban részesültek. A pécsi úttörőház látogatói többek között képzőművészeti, rajzművészeti, szövőművészeti, illetve vasút- és repülőgépmodellező szakkörök tagjai lehettek, de részt vehettek különféle rendezvényeken, kiállításokon és előre megszervezett kirándulásokon is. (Horzsa, 2015)

A rendszerváltás utáni évben, 1990-ben névpályáztatás útján Szivárvány Gyermekházzá keresztelték az épületet, amely tevékenységét tekintve változatlanul a gyermekközművelődésen munkálkodott. 2006-ban összevonásra került az Ifjúsági Házzal, melynek eredményeként Pécsi Ifjúsági Központként működött tovább, kiterjesztve szolgáltatásai- és tevékenységei körét a 12-30 év közötti korosztály számára is. Ezt követően összevonások kezdődtek meg a város kulturális és közművelődési intézményeinek tekintetében, így 2012-ben a Pécsi Kulturális Központ áthelyezésével az uránvárosi épület megkapta a jelenlegi elnevezését. 2006 és 2017 között összesen 14 db intézményegységet (3. sz. melléklet) csatoltak az épülethez. A telephelybővüléssel az intézmény tevékenységi- és szolgáltatási hatásköre is megváltozott, mára már nem csak az ifjúság, hanem az egész városrészben élők számára nyújt közművelődési, sportolási és szabadidő eltöltési lehetőségeket. (Horzsa, 2015)

A Pécsi Kulturális Központ jogszabályban meghatározott közfeladata, hogy biztosítsa a helyi közművelődési alapszolgáltatásokat a muzeális intézményekről, nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló 2017. évi LXVII. törvény alapján. A törvénybe foglaltak szerint az intézménynek a következő alapszolgáltatásokat kell ellátnia:

„- Művelődő közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása,

- a közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése,

- az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása,

- a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése, feltételeinek biztosítása,

- amatőr alkotó- és előadó-művészeti tevékenység feltételeinek biztosítása,

- a tehetséggondozás- és fejlesztés feltételeinek biztosítása,

- valamint a kulturális alapú gazdaságfejlesztés.” (2017. évi LXVII. tv. 18§ (3) bekezdés)

Az intézmény működését és fenntartását Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata éves keretösszegből finanszírozza, azonban a közművelődéssel kapcsolatos tevékenységek, feladatok ellátásához az intézménynek saját forrásokat is elő kell teremtenie. Ennek érdekében rendszeresen nyújtanak be pályázatokat vagy adnak bérbe saját termeket, de szponzorációval, reklámtevékenységgel és házon belüli rendezvényszervezéssel is foglalkoznak. Azonban az intézmény alapvetően nem profitorientált tevékenységet végez, célja nem a haszonszerzés, hanem hogy az általa szervezett és nyújtott rendezvények, programok, szolgáltatások eredményeként új emberi kapcsolatok köttessenek és közösségek formálódjanak ki. Ezen célkitűzések megvalósításához az intézmény a kultúrát használja fel eszközként, hogy eredményesen tudja megszólítani és bevonzani a látogatókat. (Horzsa Gáborral, a PKK szakmai csoportok vezetőjével készített interjú alapján, 2019.11.04.)

A PKK külső-belső terei számos állandó, időszakos és alkalmi programlehetőséget kínálnak az év minden napján a városban élők számára. Többek között van lehetőség bekapcsolódni különféle sport- és rekreációs tevékenységekbe (integrál jóga, karate edzés, néptánc), 8 állandó klubtevékenységbe (Egészség klub, Tenisz klub, Kreátor klub, Egyszülős klub, Vasútmodellező klub, Társasjáték klub, Gasztro-bor klub, Foltvarró kör), valamint képzésekbe és tanfolyamokba (kezdő fotótanfolyam). Kifejezetten gyermekek számára van lehetőség napköziben való részvételre, iskolarendszeren kívüli oktatási lehetőségekre, továbbá nyári gyermektáborban történő hasznos szabadidőeltöltésre. Mindezen túl az intézmény számos állami és önkormányzati rendezvénynek ad otthont, valamint kiemelten fokuszál az idős-, családi- és gyermekprogramok szervezésére, így minden korosztály megtalálhatja a számára legideálisabb kulturálódási-, szabadidőeltöltési lehetőséget. A saját szervezésű kulturális eseményeken túl a PKK programkínálatát 13 intézményegységgel folytatott partnerkapcsolata is tovább színesíti, melynek eredményeként számtalan kulturális-, közművelődési- és hasznos szabadidő eltöltési lehetőség érhető el a város egész terültén. (Horzsa Gáborral, a PKK szakmai csoportok vezetőjével készített interjú alapján, 2019.11.04.)

Az intézmény számára az utóbbi években az egyik legnagyobb kihívást azt jelenti, hogy továbbra is képes legyen eredményesen megszólítani, bevonni és visszajáróvá tenni a városrészben élő embereket. Ugyanis évről évre az tapasztalható, hogy egyre fogyatkozó az érdeklődés a szervezett programok iránt. Ez részben annak is köszönhető, hogy Uránváros lakossága kiöregedőben van, az egyetemi hallgatókat pedig az átlagosnál is körülményesebb programokra invitálni. További problémaként jelölhető meg a média és a TV általi hatás, ami könnyen elhitetheti a befogadókkal, hogy jobb alternatívát szolgál a kulturálódás és művelődés területén, ugyanis bármikor, bármilyen napszakban elérhető, kényelmes, változatos és nem kerül plusz költségekbe. Ez a fajta 21. századi „konkurencia” adja az egyik legnagyobb kihívást a kulturális- és közművelődési intézményeknek, ugyanis rendkívül nehéz olyan szolgáltatásokat és programokat kínálni, amik képesek motiválni és felállítani az embereket a TV képernyője elől. Ebből adódóan a Pécsi Kulturális Központ is igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy olyan érdekes, ingyenes, intergenerációs programlehetőségeket biztosítson, amelyek elősegíthetik a későbbi visszajárást a látogatók részéről. (Horzsa Gáborral, a PKK szakmai csoportok vezetőjével készített interjú alapján, 2019.11.04.)

 

Egyetemisták kultúrafogyasztási szokásai

Az egyetemi hallgatóság körében tapasztalható kultúrafogyasztás komoly változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben, melynek oka jórészt a felsőoktatás átalakulásában keresendő. Míg pár évtizeddel ezelőtt az egyetemi campus-kultúra egyértelműen a magaskultúra részét képezte, úgy mára már inkább a populáris, tömegkultúra felé tolódik el, nagyrészt annak köszönhetően, hogy a korábbi elitképző intézmények helyét átvette a tömegoktatás. Ebből következik, hogy bár napjaink felsőoktatási intézményei ugyanúgy az értelmiségi szakemberképzés mellett elkötelezettek, mégsem sorolható a mai egyetemista kultúra az elitkultúrához. (Hegedüs, 2016)

A hazai kultúrafogyasztás helyzetét vizsgálva a Századvég Alapítvány 2016-ban végzett kvantitatív kutatásából kiderül, hogy a magyarországi lakosság szokásait tekintve 5 különálló csoportot lehetséges elkülöníteni: a tömegkultúrát fogyasztók, a magaskultúrát fogyasztók, az otthon maradók, a kulturális mindenevők és a mozizók csoportját. A magaskultúrát fogyasztók rendszeresen járnak színházba és múzeumba, azonban nem zárkóznak el a komolyzenei koncertektől sem. A tömegkultúrát fogyasztók a könnyűzenei koncerteket és a mozit preferálják, az otthon maradók csoportja ezzel szemben egyik művészeti ágnak sem fogyasztói. A kulturális mindenevők kedvelik a magaskultúrához tartozó előadásokat ugyanúgy, mint a könnyűzenei koncerteket és a mozifilmeket. A mozizók csak a mozikat látogatják rendszeresen, ezen túl semmilyen más kultúrafogyasztási lehetőségre nem nyitottak. (Bauer, 2019)

A Pécsi Tudományegyetemen tanuló egyetemisták tekintetében Stefán Klára 2009-ben készített reprezentatív kutatása szerint a helyi hallgatóság jelentős része már akkor is a tömegkultúra adta lehetőségeket részesítette előnyben a szabadidőeltöltésnél. A 236 fővel végzett felmérésből kiderül, hogy a hallgatók körében elsősorban a helyi szórakozóhelyek (sörözők, borozók, pubok, klubok, kávézók, zenés szórakozóhelyek) örvendenek a legnagyobb népszerűségnek. A klasszikusnak számító színház-, múzeum- és mozilátogatás kapcsán rendkívül meglepő eredmények születtek: A felsőoktatában résztvevő nappali tagozatos hallgatóság csupán 2%-a rendelkezik színházbérlettel és mindössze 10%-uk jár havi rendszerességgel színházi előadásokra. A városban található muzeális intézményeket és szervezett kiállításokat a válaszadók mindössze 8,1%-a látogatja havonta egyszer, ¼ részük pedig félévente 1-1 alkalommal. A városrészekben üzemelő 3 mozit a megkérdezettek 15%-a látogatja havi rendszerességgel, több mint 40%-uk pedig egyáltalán nem él ezzel a fajta szolgáltatási lehetőséggel. Mindezzel szemben a kultúrafogyasztás közismert műfaját jelentő koncertek és fesztiválok töretlen népszerűségnek örvendenek, a hallgatók ¼ része havonta vagy akár havonta többször is ellátogat valamilyen könnyűzenei koncertre. A Pécsett megrendezett fesztiválokon a megkérdezettek 27,8%-a rendszeresen részt vesz, közel 50%-uk pedig ritkán, de ellátogat a rendezvénysorozatokra. (Stefán, 2009)

 

Hallgatói kérdőívek eredményei

Az egyetemi hallgatóság általános kultúrafogyasztási szokásainak feltérképezése után a tanulmány maga is vizsgálatot tett arra vonatkozóan, hogy felmérje a Pécsi Tudományegyetem közösségszervezés alapszakán tanuló hallgatók és a Pécsi Kulturális Központ kapcsolatát, továbbá azt, hogy milyen jellegű szolgáltatásokat vennének igénybe, milyen rendezvényeken, programokon vennének részt szívesen az intézményen belül. A vizsgálati eredmények együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanulmány olyan javaslatokat legyen képes megfogalmazni, amelyek kölcsönösen előnyös együttműködést tudnának kiépíteni a közművelődési intézmény és a jövőbeli szakemberek között.

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanuló közösségszervező (BA) szakos, nappali és levelező tagozatos hallgatók körében lefolytatott vizsgálat kérdőíves lekérdezés formájában valósult meg, amely minösszesen 91 aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező tanulót érintett. A kérdőívet papír alapon, anonim, illetve fakultatív módon tölthették ki a résztvevők 2020. január-február hónapban, melynek eredményeként végül 71 darab érvényes kérdőív került begyűjtésre. Elsőként a demográfiai adatok kerültek lekérdezésre, majd az intézménnyel kapcsolatos előzetes ismeretek után a programokon való részvételi hajlandósággal, érdeklődési körrel és eseményértesülési módokkal kapcsolatban fogalmazódtak meg kérdések.

A kérdőívet kitöltők döntő többsége, 86%-a nő, további 14%-a pedig férfi. Ez a számarány részben annak is köszönhető, hogy akár a tagozatot, akár az évfolyamot vesszük alapul, a csoportokat igen magas számban női hallgatók alkotják. (1. ábra)

1. ábra: A válaszadók nem szerinti eloszlása

Az életkor és a tagozat tekintetében elmondható, hogy kiemelkedően magas a 18-21, valamint a 22-30 év közötti fiatalok aránya a nappali tagozaton, míg a 31-40 évesek és 40 év fölötti felnőttek inkább a levelezős oktatási formát választották. (2. ábra)

 

2. ábra: A válaszadók életkor szerinti megoszlása

A kérdőív válaszainak majdnem felét, 49%-át a másodéves hallgatók adták, a fennmaradó rész pedig megoszlott az első- és a harmadik évfolyam között közel egyenlő arányban. (3. ábra) Fontos kiemelni azonban, hogy a másodéves hallgatók kimagasló aránya alapvetően abból eredeztethető, hogy magasabb létszámban (40 fő) vannak jelen a karon, mint első- (29 fő) és harmad évfolyamos (22fő) társaik.

 

3. ábra: A válaszadók évfolyam szerinti eloszlása

A megkérdezettek közül csupán 38% számolt be arról, hogy rendelkezik már valamilyen tapasztalattal közösségszervezői területen. A tapasztalattal nem rendelkező válaszadók közül magas számban az első évfolyamosok vannak jelen, akik még tanulmányaik kezdeti időszakában állnak, így esetükben nem elvárt a szakmai gyakorlat vagy önkéntes munka végzése. (4. ábra)

 

4. ábra: A válaszadók közösségszervezői tapasztalattal rendelkezése

A Pécsi Kulturális Központtal szembeni előzetes ismeretekkel kapcsolatban a hallgatók 69%-a jelölte meg válaszként, hogy hallott már az intézményről. (5. ábra)

5. ábra: A Pécsi Kulturális Központról ismertsége a hallgatók körében

Ezzel szemben azonban csupán 23,9% nyilatkozta azt, hogy vett is már részt valamilyen programon a PKK szervezésében. (6. ábra)

 

6. ábra: A válaszadók részvétele a Pécsi Kulturális Központ által szervezett programon

Azon válaszadók számára, akik az előző kérdésre „igen”-nel feleltek (54 fő) egy olyan kérdés is megfogalmazásra került, hogy pontosan milyen jellegű rendezvényeken, programokon vettek már részt a PKK szervezésében. A feltett kérdésre 54 főből összesen 13-an adtak választ, melyből 39%-uk a Játssz Ma! társasjáték délutánt, 31%-uk a Vasútmodell Parádét, további 15-15%-uk pedig a továbbtanulással összefüggő Pályaorientációs napot és a „Szociopoly-Escargo hajója” című színházi előadást adták meg válaszként. (7. ábra) A válaszokból jól láthatóvá válik, hogy a közösségszervező hallgatók szívesen vesznek részt egésznapos szabadidős rendezvényeken és alkalmi színházi előadásokon.

 

7. ábra: A válaszadók részvétele a Pécsi Kulturális Központ által szervezett konkrét eseményeken, programokon

A részvételi hajlandósággal kapcsolatos eredmények részben talán abból is származtathatók, hogy a megkérdezettek majdnem 1/3-a nem helybéli lakos, hanem csak tanulási célból tartózkodik a városban. (8. ábra) A pécsi lakhelyű válaszadók közül 81% vett már részt valamilyen programon a PKK szervezésében, ezzel szemben a vidékiek közül mindössze 19%. (9. ábra)

 

8. ábra: A válaszadók lakóhely és településtípus szerinti megoszlása

9. ábra: A PKK programjain résztvevők lakóhely szerinti megoszlása

Az ezt követő kérdéskörben a hallgatók arra válaszoltak, hogy milyen jellegű programokon, rendezvényeken, foglalkozásokon vennének részt szívesen a PKK-n belül. Ennél a kérdésnél több válasz is megjelölhető volt, így összesítésben első helyre az „előadások, második helyre a „koncertek”, harmadik helyre pedig a „sport- és szabadidős tevékenység” programkategóriák kerültek. Közepesen vonzónak számítottak még a „tanfolyam” és „klubfoglalkozás” kategóriák, alacsony érdeklődési számot egyedül a „napközis foglalkozás” kapott, amelyet csupán két hallgató jelölt meg. A felsorolt lehetőségeken túl a válaszolók saját javaslatokat is tehettek, hogy milyen foglakozásokon vennének még részt, így hatan ajánlották a színjátszókör létrehozását, egy-egy személy pedig a táncház és olvasókör kialakítását is. (10. ábra) A nappali tagozatos hallgatók - mivel ők képviselik a fiatalabb korosztályt - elsősorban a sportrendezvényeket és koncerteket támogatták, míg a levelezős hallgatók – ők az idősebbek – a szabadidős tevékenységeket és klubfoglalkozásokat, pl. az olvasókört.

 

10. ábra: A válaszadók érdeklődési köre

Az egyik kérdés arra vonatkozott, hogy milyen kommunikációs csatornákon keresztül értesülnek a hallgatók a Pécsi Kulturális Központ programjairól, rendezvényeiről. Ennél a kérdéskörnél is lehetőség volt több válasz megjelölésére. Az eredményekből kiderül, hogy a válaszadók majdnem fele (46%-a) semmilyen formában nem értesül a PKK által szervezett eseményekről. A legtöbb visszajelzés az Internetre és az intézmény saját Facebook oldalára érkezett, ezt követték az újságban és a PKK saját honlapján található hirdetések, végül elenyésző számban említésre került még a TV-n, rádión, szórólapon, felugró Internetes ablakon és e-mailen keresztüli informálódás is. (11. ábra) A központ programjairól azok értesülnek elsősorban, akik figyelemmel kísérik a pécsi rendezvényeket akár az interneten, akár a Pécsen megjelenő ingyenes kiadványokban, illetve akik valamelyik, a házban működő klub tagjai, vagy akik ellátogattak valamelyik itt megrendezett eseményre. A diákok közül elsősorban a nappalis hallgatók vesznek részt programokon (78%), a levelezős hallgatók aránya jelentősen kevesebb, csupán 22%-ra tehető.

 

11. ábra: A válaszadók értesülése a PKK programjairól, rendezvényeiről

Az elemzésből kiderül, hogy az egyetemi hallgatóság a közművelődés tekintetében leginkább a tanulással és a szabadidőeltöltéssel kapcsolatos programokra fogékony. Programjavaslataikból is kiderül, hogy nyitottak a közösségi létre, a kultúra köré szerveződésre és a kreatív alkotótevékenységekre. Azonban eredményes megszólításuk és programra invitálásuk csakis a modern kor eszközeivel lehetségesek, ugyanis egy plakát, szórólap vagy újságcikk már nem kelti fel kellően az érdeklődésüket.

 

A Pécsi Kulturális Központ és a helyi egyetemisták kapcsolata

A PKK jogszabályban meghatározott közfeladata, hogy biztosítsa a helyi közművelődési alapszolgáltatásokat elsődlegesen a városrészben élők számára. Ebből kifolyólag működési- és tevékenységi köre az egyetemista korosztályra is kiterjed, annak ellenére, hogy a hallgatók eredményes megszólítása és intézménybe való bevonzása évről évre egyre nehézkesebbnek bizonyul. A Pécsi Kulturális Központ jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karával és a Humánfejlesztési és Művelődéstudományi Intézetével áll szerződéses kapcsolatban, melynek keretében a felsőoktatási intézmény igyekszik népszerűsíteni és szakmai gyakorlat keretében vonzóbbá tenni a közművelődési intézményt. Ennek ellenére a hallgatók rendkívül alacsony számban tesznek látogatást a PKK-ba, akár szakmai, akár hasznos szabadidőeltöltési lehetőségekről legyen szó. Az intézmény mindennek dacára a mai napig igyekszik tudatosan munkálkodni annak érdekében, hogy a pécsi hallgatók számára hasznos, érdekes és vonzó szolgáltatási lehetőségeket biztosítson. (Horzsa Gáborral, a PKK szakmai csoportok vezetőjével készített interjú alapján, 2020.07.14.)

A Pécsi Kulturális Központ alapvetően igyekszik minden kommunikációs csatornát bevetni és kihasználni annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb körben tudja közvetíteni az információkat az általa kínált programlehetőségekről. Elsődlegesen a manapság népszerű közösségi oldalakat, valamint saját hivatalos honlapjukat használják, de alkalmaznak még plakátot, szórólapot, kiadványt, programfüzetet, valamint újságban és rádióban való megjelentetést is. Ezen kommunikációs eszközök változó arányban kerülnek alkalmazásra, általában célcsoporttól és korosztálytól függően. Külön az egyetemisták számára az intézmény nem alkalmaz más jellegű kommunikációs eszközöket, módszereket az eredményesebb megszólítás érdekében. (Horzsa Gáborral, a PKK szakmai csoportok vezetőjével készített interjú alapján, 2020.07.14.) Az egyetemisták felé közvetített célzott hirdetés hiányát jól altámasztják a hallgatói kérdőív eredményei is, melyből láthatóvá válik, hogy a megkérdezettek közel fele egyáltalán nem hallott/ nem értesült az intézmény által szervezett programokról.

A PKK-ban hosszú évek óta van lehetőség önkéntes munka végzésére, melynek keretében az intézmény külső-belső tereinek felújításán túl, a klubokban való segítésen át egészen a program- és rendezvényszervezésig minden folyamatba be lehet kapcsolódni. A jelenlegi önkéntes állomány körülbelül 10-15 fő, azonban ők inkább csak a nyári időszakban segítik az intézmény munkáját az 50 órás közösségi szolgálat teljesítése érdekében. A középiskolásokkal való együttműködés mindenképpen nagyon jó az intézménynek, azonban nagy szükség lenne egy olyan állandó önkéntes-csapat létrehozása is, amelyre az év bármely időszakában lehetne számítani. Az intézmény alapvetően lát lehetőséget abban, hogy ezt az állandó állományt egyetemista hallgatókkal töltse fel, ennek érdekében igyekszik a felsőoktatási intézményben időszakos workshopokon megjelenni és hirdetést-toborzást folytatni, azonban az érdeklődés hiánya miatt szükséges más perspektívákban is gondolkodni. (Horzsa Gáborral, a PKK szakmai csoportok vezetőjével készített interjú alapján, 2020.07.14.)

A PPK jelenleg a szakmai gyakorlati programban látja a legnagyobb lehetőséget, amelyet elsősorban a közösségszervező alapszakos hallgatók számára szeretne biztosítani. Ennek keretében az érdeklődők számára lehetőséget biztosítana arra, hogy aktív résztvevői legyenek a különféle tervezési-, szervezési-, lebonyolítási-, adminisztratív folyamatoknak, valamint, hogy beleláthassanak a rendezvényszervezési- és közösségfejlesztési eljárásokba. Az intézmény a teljes gyakorlati idő eltöltését tartja a legideálisabbnak, azonban lehetőséget biztosít rövidebb időtartamok vállalására is. Igény esetén szakmai klub létrehozására is nyitott lenne, ugyanis a klubfoglalkozások keretében egyedülálló módon oszthatnák meg egymással a tapasztalatokat és az ismereteket a közösségben résztvevők. Ezen kezdeményezés egyik legnagyobb indítéka, hogy eddig egyetlen közösségszervező alapszakos hallgató sem töltötte a szakmai gyakorlatát a Pécsi Kulturális Központban, az intézmény pedig minőségi szolgáltatásokkal szeretne ezen változtatni. (Horzsa Gáborral, a PKK szakmai csoportok vezetőjével készített interjú alapján, 2020.07.14.)

 

Javaslatok

A kérdőíves és interjús lekérdezésből jól láthatóvá válik, hogy mind a közművelődési intézmény, mind pedig a pécsi közösségszervező hallgatók részéről tapasztalható nyitottság a lehetséges közös együttműködésre, amely új lehetőségeket tudna megnyitni a jövő távlatában.

Ennek eredményeként összeállításra került egy olyan javaslatsor, amely nem csak, hogy feltárja és számba veszi az együttműködésből származó kölcsönös előnyöket, de elő is segítheti a közös irányvonalak kijelölését.

Elsőként a hallgatók számára számba vehető előnyök kerülnek felsorolásra, hogy mégis milyen szolgálatások és lehetőségek várhatnak rájuk, ha a jövőben ellátogatnának a közelükben lévő intézménybe. Mindenekelőtt az egyetemi élet színesítését érdemes kiemelni, ugyanis a helyi közelségből adódóan infrastrukturális korlátok nélkül lenne lehetőségük a hallgatóknak különféle rendezvényeken és programokon részt venni az év bármely időszakában. Különösen a közösségszervező szakos hallgatók számára a hasznos szabadidő eltöltésen kívül az intézmény szakmai fejlődést is képes nyújtani önkéntességi- és szakmai gyakorlati programok biztosítása által. Ezen szakmai lehetőségeken keresztül a hallgatók beleláthatnának a közművelődési alapszolgáltatások ellátásának módjába, részt vehetnének a különféle tervezési-, szervezési-, lebonyolítási- és adminisztratív folyamatokban, továbbá jelen lehetnének számos működő klubfoglalkozáson, ahol elsajátíthatnák a közösségszervezés, -fejlesztés gyakorlatiasabb oldalát.Mindezen túl a gyakornoki/ önkéntességi munkán való aktív részvétel akár hosszútávon is kifizetődhet, ugyanis a tudás/tapasztalat megszerzésén túl a programban résztvevők akár fizetett álláshoz is juthatnak az intézmény kapacitásához és lehetőségeihez mérten. Az önkéntességi- és szakmai gyakorlati program hatékonyabb népszerűsítése érdekében a PKK-nak saját felületein (honlap, Facebook, Instagram stb.), valamint egyetemen kihelyezett szórólapokon, plakátokon keresztül is hirdetnie kellene a hallgatók számára nyújtott szolgáltatási lehetőségeit.

A PKK számára a pécsi egyetemistákba való idő- és energiabefektetés ugyancsak eredményes és kifizetődő lehet, kezdve azzal, hogy ezen célcsoport megszólításán keresztül is bizonyosságot nyerhet az intézmény hasznossága, fontossága és jóhírneve a városrészben. Ezen felül a közösségszervező szakos hallgatók számára biztosított önkéntesség és szakmai gyakorlat növelheti az intézmény állandó önkéntes humánerőforrás állományát, továbbá tehermentesítést nyújthat a közművelődési alapszolgáltatások biztosításának folyamataiban. Ezen felül az önkéntesek/gyakornokok munkájának mélyebb megismerése akár abban is segítség lehet, hogy egy későbbi létszámbővítés alkalmával elsőként őket vegye számba a felvételi bizottság. Végül, de nem utolsó sorban a hallgatók új szakmai eszközöket, módszereket, elméleteket áramoltathatnak be, melyek beépítése és alkalmazása akár új távlatokat, sikereket hozhatnak el az intézmény életébe.

Ezen kölcsönös előnyök eléréséhez a PKK-nak jelentős hangsúlyt és figyelmet kell fordítania saját rendezvényeinek, programjainak, szolgáltatási lehetőségeinek intenzívebb hirdetésére. Ahogy a kérdőíves felmérésből is kiderült, a hallgatók jelentős része az Interneten, azon belül is a közösségi felületeken és honlapokon keresztül tájékozódik a különféle programlehetőségekről. Ebből kifolyólag az Internetes felületeken való szélesebb körű jelenlét, a közösségi felületeken mutatott aktívabb részvétel, valamint a saját honlapon közétett információk naprakésszé tétele és a felület felhasználó barátsága jelentősen javíthat az intézmény hírnevén a fiatalabb generációk körében. Az egyetemi hallgatóság eredményesebb megszólításának további eszköze lehet az egyetemi épületrészekben (előzetes egyeztetés/engedélyeztetés után) kihelyezhető plakátok és szórólapok gyakoribb alkalmazása. Ezzel a módszerrel akár kizárólagosan a közösségszervező szakos hallgatók figyelmét is fel lehet kelteni, abban az esetben, ha az intézmény külön szakspecifikus programlehetőségeket vagy olyan rendezvényeket, programokat népszerűsít, amelyek a kiértékelt kérdőíves lekérdezés alapján a preferált érdeklődési körökbe esnek. Mindezen túl előzetes egyeztetést követően akár a szakot oktató tanárok, szakfelelősök, szakirányfelelősök és szakmai gyakorlatért felelősök segítségét is igénybe lehet venni annak érdekében, hogy ők maguk is tájékoztassák a hallgatókat a Pécsi Kulturális Központ nyújtotta lehetőségekről.

Annak érdekében, hogy több egyetemista legyen jelen az intézmény falain belül, szükség van olyan rendezvények és programok létrehozására, amelyek a célcsoport érdeklődési körének megfelelők. Ennek érdekében hasznos lehet felvenni a kapcsolatot az egyetemi Diákönkormányzattal (DÖK), akik feladatkörükből adódóan éves szinten számos programot szerveznek az egyetemi diákság részére, így megbízhatóbb információkat képesek nyújtani arról, hogy mire van igény, kereslet és érdeklődés. Ezen felül a kérdőív eredményei is segítenek támpontokat adni arra vonatkozóan, hogy a közösségszervező szakos hallgatókat milyen jellegű programokkal lehetséges eredményesen megszólítani.

Kizárólagosan a közösségszervező szakos hallgatókra fókuszálva az intézmény további kezdeményezéseket tehet, amelyekkel szakmai oldalról is megerősítheti a közös együttműködést. Ilyen például a már jól működő és bejáratott önkéntes program, melynek keretében az érdeklődők nem csak számos rendezvényen és programon lehetnek jelen, de munkájukkal hozzá is járulhatnak a háttérfolyamatok gördülékenyebb lebonyolításhoz. A szakmai gyakorlati hely biztosítása külön lehetőség mind az intézmény, mind pedig a gyakornokok számára ugyanis a gyakorlati idő alatt a hallgatóknak többek között lehetőségük nyílik belelátni a tervezési-, szervezési-, lebonyolítási- folyamatokba, valamint megismerkedhetnek a közösségszervezés, -fejlesztés gyakorlatiasabb oldalával is. Ezzel egyidőben az intézmény számára ez természetesen olyan segítséget és tehermentesítést jelent, melynek eredményeként könnyebben és hatékonyabban tudja ellátni közművelődési feladatait. Bár a szakmai gyakorlat lehetősége. Mindezen felül az egyetemen koncentrálódó elméleti- és a PKK-ban kiteljesedő gyakorlati tudás összeéréséhez az intézmény kezdeményezheti „közösségszervező szakmai klub” létrehozását, melynek keretében a hallgatók és az intézményben dolgozó szakemberek együtt gazdagíthatnák tovább szakmai tudásukat élményeik, tapasztalataik, felmerülő kérdéseik megosztásával és közös átbeszélésével. Ez a klubtevékenység egy olyan egyedülálló kezdeményezéssé nőhetné ki magát, amely nem csupán a pécsi egyetemisták és a Pécsi Kulturális Központ kapcsolatát lenne képes javítani, de jó például szolgálhatna akár más magyarországi kulturális- és/vagy közművelődési intézmények számára is.

A közösségszervező szakos hallgatók körében végzett kérdőíves vizsgálatból kiderül, hogy melyek azok a kulturális-, közművelődési-, hasznos szabadidő eltöltési programlehetőségek, amelyek iránt a hallgatóság alapvetően érdeklődést mutat. Az ilyen jellegű szolgáltatási-, programkínálati lehetőségek kibővítése, fejlesztése, célzott hirdetése is eredményezheti az intézménybe tett rendszeresebb látogatásokat a hallgatók részéről.

 

Összefoglalás

A jelen tanulmányban bemutatott interjús és kérdőíves kutatás segített feltérképezni, hogy milyen a jelenlegi kapcsolat a Pécsi Kulturális Központ és a Humánfejlesztési és Művelődéstudományi Intézetben tanuló közösségszervező hallgatók között. A felmérési eredményekből kiderült, hogy bár jelenleg semmilyen produktív együttműködés nem folyik a közművelődési intézmény és az egyetemi hallgatóság között, mégis megvan az egymással szembeni nyitottság, amely számos új kezdeményezés és lehetőség megteremtésének kiindulópontja lehet.

A tanulmányban megfogalmazott javaslatok mindegyike alacsony költségvetésű, viszonylag gyorsan és könnyedén megvalósítható, tevékenységi profilját tekintve pedig jól illeszkedik a közművelődési alapszolgáltatások biztosításának körébe. A PKK által kínált különféle rendezvények, programok, szolgáltatási lehetőségek intenzívebb hirdetésével és az intézményi honlap naprakésszé tételével nem csupán a városrészben élőket lehetne eredményesebben megszólítani, de az egyetemi hallgatóság figyelmét is fel lehete kelteni. A Facebook, Instagram és más közösségi oldalak aktív használatával díjmentesen van lehetőség események hirdetésére és az intézmény ismertebbé tételére. Mindezen túl az egyetemi épületekben kihelyezett plakátok és szórólapok ugyancsak költséghatékony módon tudnák megszólítani az egyetemi hallgatókat. A közösségszervező alapszakos hallgatók célzott elérése érdekében a PKK-nak többek között olyan programokat és szolgáltatási lehetőségeket kellene biztosítania, amelyek a kérdőíves lekérdezés alapján megfogalmazásra kerültek. A hallgatók érdeklődési körének megfelelő rendezvények, programok (úgy mint: előadások, koncertek, tanfolyamok, sport- és szabadidős tevékenységek) megszervezése és célzott hirdetése gyakoribbá teheti az intézménybe tett látogatásokat. Mindemellett az az önkéntes- és szakmai gyakorlati programok fejlesztése és egyetemi közegben történő népszerűsítése (akár a szakos oktatók, akár a Hallgatói Önkormányzat bevonásával) mind hozzájárul a szakma iránt érdeklődő fiatalok aktívabbá tételéhez. A Pécsi Kulturális Központ és a közösségszervező szakos hallgatók együttműködésének egyik legjelentősebb megnyilvánulása pedig a „közösségszervező szakmai klub” létrehozása lenne, melynek keretében a szakmához kapcsolódó elméleti és gyakorlati módszerek közös átbeszélésével olyan kölcsönös tanulási és fejlődési folyamatok vehetnék kezdetét, amelyekből mind az intézmény, mind pedig a tanulók profitálhatnának.

Összességében megállapítható, hogy a felmérési eredmények és a megfogalmazott javaslatok ismeretében minden adottá válik ahhoz, hogy a Pécsi Kulturális Központ eredményesebben tudja megszólítani a szakma iránt érdeklődő egyetemista fiatalokat és olyan partnerséget legyen képes kínálni számukra, amelyek kölcsönös előnyöket és lehetőséget teremthetnek a jövő távlatban.

 

A tanulmány elkészítését a Nemzeti Művelődési Intézet Közművelődési Tudományos Kutatási Programjának
„Közművelődési kutatási program tudományos diákköri munkát végzők számára” alprogramja támogatta.

 

 

Felhasznált irodalom:

 

Törvények, jogszabályok:

 

A Pécsi Kulturális Központ belső dokumentumai:

  • Horzsa Gábor (2015): PKK története
  • Pécsi Kulturális Központ Alapító Okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva (Hatályos: 2019.08.28.-tól)
  • Pécsi Kulturális Központ Szervezeti Működési Szabályzata (Hatályos:2019.03.20.-tól)

 


 

Mellékletek:

1.sz. melléklet

A Pécsi Kulturális Központ szakmai csoportvezetőjével készített interjú 2019.11.04.

INTERJÚ HORZSA GÁBORRAL

Személyes pálya, egyéni életút

  • Elsőként, kérem meséljen a szakmai életútjáról!
  • Milyen végzettséggel rendelkezik?
  • Milyen munkakörökben dolgozott eddig/ezelőtt és hogyan került kapcsolatba a Házzal?
  • Hány éve dolgozik itt? Milyen tevékenységi köröket látott el a házban a kezdeti időkben?
  • Kitől vette át az igazgatói feladatkört? Mióta tölti be ezt a funkciót az intézményen belül?

Az intézmény múltjáról, szolgáltatásairól, feladatköréről

Múlt:

  • Mit tud az intézmény múltjáról? Mikor és milyen célból alapították?
  • Milyen volt az intézmény, amikor Ön dolgozóként ide került? Milyen funkciókat látott el akkor?
  • Milyen nagyobb átalakulásokon ment keresztül az intézmény az elmúlt 10-15 évben?
  • Mikor vált az intézmény Pécsi Kulturális Központtá? Milyen változásokat hozott ez a ház életében?

Jelen:

  • Milyen forrásokból gazdálkodik az intézmény, hogy betölthesse funkcióját és elláthassa feladatkörét? Milyen kapcsolatban vannak a pécsi helyi önkormányzattal? Vannak-e rendszeres, nem állami támogatóik? Kikkel állnak partnerkapcsolatban?
  • Képes-e a ház önállóan, önerőből is forrásokhoz jutni? Részt szoktak-e venni különféle pályázatokban?
  • Milyen feladatokat, tevékenységeket lát el napjainkban az intézmény? Milyen állandó és időszakos programokat tartanak/szerveznek a házon belül?

Jövő:

  • Milyen jövőbeli terveik vannak? (akár felújítás)
  • Milyen rendezvényekre, programokra szeretnének hangsúlyt fektetni a jövőt illetően?
  • Milyen elképzeléseik vannak a ház adottságainak hatékonyabb kihasználása érdekében?
  • Milyen új módszerekben gondolkodnak a helyi lakosság eredményesebb megszólítása érdekében?

Közösségszervezés

  • Milyen módszerek, eszközök segítségével próbálják megszólítani a helyi lakosságot, hogy látogassanak el a házba? Milyen kommunikációs csatornákat alkalmaznak?
  • Ön szerint milyen nehézségekkel, kihívásokkal, problémákkal kell szembenéznie a háznak a helyi lakosság közösségekké formálása során?
  • Ezen problémák leküzdésében mennyire lát potenciális megoldási lehetőséget, innovációt az aktív közösségszervezői, animátori munkában?
  • Mennyire fektetnek hangsúlyt a célzott közösségszervezésre a házon belül?
  • Szoktak-e alkalmazni szakszerű, közösségszervezési eszközöket és módszereket a rendszeres és időszakos programok, rendezvények megszervezésénél, lebonyolításánál?

Munkaközösség

  • Hányan dolgoznak a házban? Ezen beül hány személy dolgozik művelődésszervező, rendezvényszervező, közösségszervező munkakörben?
  • Milyen feladatokat látnak el az ezekben a munkakörökben dolgozó szakemberek?
  • Milyen a munkatársak közötti kapcsolat?
  • Szoktak-e belsős programokat szervezni csak a munkaközösség részére?
  • Mennyire hatékony az együttműködés a munkatársak között? Érzékelhető-e a különbség a különféle generációk között?
  • Szoktak-e lenni szakmai továbbképzések?

 

 2. sz melléklet

A Pécsi Kulturális Központ szakmai csoportvezetőjével készített interjú 2020.07.14.

INTERJÚ HORZSA GÁBORRAL

HALLGATÓI JELENLÉT AZ INTÉZMÉNYBEN

1)     Mennyire számottevő az egyetemi hallgatók intézménybe tett látogatása?

2)     Mennyire magas az egyetemi hallgatók részvételi hajlandósága az intézmény által szervezett programokon, rendezvényeken?

3)     Milyen jellegű programok iránt érdeklődnek leginkább az egyetemi hallgatók az intézményen belül?

4)     Munkálkodik-e tudatosan az intézmény annak érdekében, hogy minél több egyetemi hallgatót tudjon megszólítani, bevonzani, bevonni a különféle szolgáltatási- és programlehetőségekbe?

KOMMUNIKÁCIÓS MÓDOK, ESZKÖZÖK, CSATORNÁK

5)     Milyen kommunikációs eszközöket, módszereket, csatornákat alkalmaz az intézmény annak érdekében, hogy információkat közvetítsen az általa nyújtott rendezvényekről, programokról és szolgáltatási lehetőségekről?

6)     Jelenleg mely kommunikációs csatornák a legeredményesebbek az információközlésben és a látogatók bevonzásában?

7)     Vannak-e külön hirdetési módszerek, amelyekkel az egyetemista hallgatókat igyekeznek megszólítani? (pl.: egyetem környékén kihelyezett szórólap, plakát stb.)

ÖNKÉNTESSÉG

8)     Van-e lehetőség az intézményben önkéntes munkát végezni?

9)     Mennyi az intézmény jelenlegi önkéntes állománya?

10)Mely korosztály(ok) közül kerülnek ki az önkéntes programban résztvevők?

11)Lát-e az intézmény lehetőséget abban, hogy az egyetemi hallgatók körében is népszerűsítse az önkéntes munkát?

SZAKMAI GYAKORLAT

12)Van-e jelenleg az intézményben lehetőség arra, hogy közösségszervező (BA) szakos hallgatók szakmai gyakorlatot végezzenek?

13)Jelenleg milyen szakmai gyakorlati lehetőségeket tud kínálni az intézmény a közösségszervező (BA) szakos hallgatók számára? (pl.: rendezvény- , programok tervezése, szervezése, lebonyolítása, közösségek szervezése, -fejlesztése, részvétel művelődő közösségek szervezett alkalmain stb.)

14)Amennyiben lenne rá érdeklődés/lehetőség, működtetne az intézmény „közösségszervező szakmai klubot” az egyetemi hallgatók számára annak érdekében, hogy még több elméleti- és gyakorlati ismeretet sajátíthassanak el a szakmával kapcsolatban?

15)Lát-e az intézmény lehetőséget abban, hogy a szakmai gyakorlaton résztvevők közül válasszon ki esetlegesen állandó, teljesértékű munkatársakat?

16)Lát-e az intézmény lehetőséget abban, hogy a jövő távlatában akár szorosabb együttműködésben legyen a Pécsi Tudományegyetemmel, hogy ennek megfelelően tudjanak közösen kitűzött célokat megvalósítani? (pl.: programtervezés, programszervezés, szakemberképzés minőségének javítása stb.)

 

3. sz. melléklet

Kérdőív a közösségszervezés szakon tanuló nappali és levelezős hallgatók számára

DEMOGRÁFIAI ADATOK

Kérlek X-el jelöld a rád vonatkozó részt!

Nemed:                    

  • férfi               

Életkorod:

  • 18 és 21 év között    
  • 22 és 30 év között    
  • 31 és 40 év között
  • 40 év felett

Tagozatod

  • közösségszervező (BA) nappali
  • közösségszervező (BA) levelező

Évfolyamod:

  • 1. évfolyam
  • 2. évfolyam
  • 3. évfolyam

Településtípusod

  • főváros
  • megyei jogú város
  • város
  • község
  • egyéb (és pedig:…………………………………….)

Rendelkezel-e már tapasztalattal közösségszervezői területen?

  • igen
  • nem

KÉRDÉSEK A PÉCSI KULTURÁLIS KÖZPONTRÓL

Hallottál-e már a Pécsi Kulturális Központról?

  • igen
  • nem

Vettél-e már részt olyan programon, amit a Pécsi Kulturális Központ szervezett?

  • igen
  • nem

Amennyiben a válaszod „IGEN”, kérlek fejtsd ki, hogy milyen programokon, rendezvényeken vettél részt!

…………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………

Az alábbi programok közül mi az, ami érdekelne/ amire szívesen elmennél? Válaszodat X-el jelöld, ebben a feladatban több válasz is jelölhető! Amennyiben van olyan program, ami tetszene, de nincs feltűntetve a válaszlehetőségeknél, kérlek egészítsd ki a felsorolást az „EGYÉB” kategóriában!

  • előadások
  • koncertek
  • tanfolyamok
  • klubfoglalkozások
  • napközis foglalkozások
  • sport és szabadidős tevékenységek
  • egyéb

„EGYÉB” és pedig:

………………………………………………………………………………………………………………………………………………..……………………………………………………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………………………………………………

Hol szoktál értesülni a Pécsi Kulturális Központ által szervezett/hirdetett programokról? Válaszodat X-el jelöld, a felsorolásban több válasz is megjelölhető!

  • újság
  • szórólap
  • TV
  • rádió
  • Internet
  • e-mail
  • Facebook oldal
  • felugró hirdetés
  • az intézmény saját honlapja
  • nem értesülök a Pécsi Kulturális Központ által szervezett programokról