Főszerkesztői ajánlás

Közösségi kulturális műveltségünk                                                           

 

A Kulturális Szemle küldetése, hogy a kultúra széles spektrumán, de elsősorban a közművelődés és a közösségi művelődés témaköreiben, illetve az ezekkel kapcsolatba hozható témákban bemutassa a tudományos relevanciával bíró fontos kutatásokat, tanulmányokat, köteteket és konferenciákat. A Kulturális Szemle témái és szerzői nem csak Magyarország határain belül alkotó szakemberek, mivel a Kulturális Szemle alapítói célul tűzik ki egy Kárpát-medencei magyar Kulturális Szemle működtetését. Ez az interdiszciplináris online tudományos folyóirat így a Kárpát-medence magyar kulturális szakembereinek egy olyan hálózatát kívánja összefogni, akik hisznek a kultúra fontosságában, a kulturális közösségi kezdeményezésekben, és ezt az eszmét szeretnék hosszútávon terjeszteni és fenntartani. Ennek érdekében végeznek elméleti és empirikus kutatásokat, amelyekkel célul tűzik ki a kulturális tevékenységek, intézmények és lehetőségek folyamatos fejlesztését. A Kulturális Szemlébe a tudományos etika betartásával egyaránt publikálhatnak egyetemi oktatók, doktoranduszok, felsőoktatási hallgatók, kutatók, és természetesen a kulturális színtereken dolgozó szakemberek. A kiadás első éveiben elsősorban magyar nyelvű írásokat várunk, a későbbiek folyamán angol nyelvű publikálásra, esetenként angol nyelvű különszámra is lehetőséget kívánunk teremteni, hogy a kultúrával kapcsolatos kutatási eredményeket minél szélesebb körben, nemzetközi viszonylatokban is terjeszteni tudjuk. Ennek a célnak az eléréséért választottuk az online formát is: az elektronikus eszközök segítségével ezek az írások sokkal szélesebb körben el tudnak jutni az érdeklődőkhöz.

Jelen lapszámban a Nemzetközi kitekintésben olvasható a Debreceni Egyetem Művelődéstudományi és Humán Tanulmányok Tanszékének tanszékvezető főiskolai docense, Juhász Erika és az említett tanszék tanársegédje, Kenyeres Attila Zoltán közös cikke, akik a kulturális tanulást vizsgálják, mint speciális nonformális és informális tanulási formát. Kutatásukban a média egy szegmensét, a televízióból történő kulturális tanulási lehetőségeket vizsgálják tartalomelemzés révén.

A Hazai tudományos műhelyben az ország különböző pontjain működő felsőoktatási intézmények oktatói, kutatói publikálnak. Bacsa-Bán Anetta a Dunaújvárosi Egyetem főiskolai docense a dunaújvárosi Nyugdíjas Egyetem fontosságáról, társadalmi szerepvállalásáról ír. A Szegedi Tudományegyetemről Bozsó Renáta tanársegéd az Országos Tudományos Diákköri Konferenciák történetének egy szeletével foglalkozik, az 1977 és 1999 között a közművelődési szekcióban bemutatott dolgozatokat vizsgálja. Csendesné Cseri Kinga, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense cikkének célja, hogy a pedagógiai kultúraváltás, illetve a személyközpontú pedagógia elméleti alapjaira reflektáljon, s párhuzamba állítsa az egzisztencialista mozgalom létszemléletével, gondolatvilágával. Horváth Ágnes a Neumann János Egyetem megbízott oktatási rektorhelyettese írásában az ifjúságsegítő képzés tapasztalatinak alkalmazási lehetőségeit vizsgálja az ifjúsági közösségszervezők képzése esetében. A Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense, Keczer Gabriella és T. Molnár Gizella intézetvezető főiskolai tanár, dékánhelyettes közös cikkükben a helyi igényekre épülő, a gazdaság fejlődését közvetlenül szolgáló felsőoktatás koncepciójának kialakulását és megvalósulását mutatják be Magyarországon a 18. századtól napjainkig. Szente Béla, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója Konferenciavonattal Szárszóra című 3 részes tanulmányának első részében a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának helyzetfeltáró tevékenységével foglalkozik, a tanyajárásoktól az 1937-es dudari konferenciáig. Szóró Ilona szociológus, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. munkatársa Értékvesztés – értékmentés címmel ír a 19. század második felétől az 1940-es évek végéig nagy számban működő olvasókörök jelentős szerepéről és a történelmi fordulatok hatásáról rájuk. Vincze Szilvia az ELTE főiskolai docense a közösségi művelődés osztatlan tanárszakról ír cikkében. Kutatásukban a felsőoktatási felvételi statisztikák segítségével vizsgálták, hogyan alakult az új fokozat népszerűsége a megjelenése óta.

A folyóirat Junior kutatóműhely rovatában Horváth Zoltán cikkében a népfőiskolákat mutatja be, mint a közművelődés megújuló színtereit.

Könyvajánlatként Márkus Edina a Nemzeti Művelődési Intézet Tudástár a közösségi művelődésben című sorozatáról írt ismertetője olvasható.

A Tudományos konferenciák keretében a 2018-ban hetedik alkalommal megrendezett Durkó Mátyás Konferenciáról adunk hírt. A konferencia 2018. június 28-29-én zajlott, a Debreceni Egyetem és az MTA DAB székház adott otthont az eseménynek. Az konferencia címe „Közösségek a művelődés és képzés világában” volt.

A kulturális szakma alapítója, Durkó Mátyás professzor úr is gyakorta mondta a fontos eszmék terjesztése kapcsán az örök igazságot: „Aki felteszi a kolompot, az rázza is!” A kulturális szakma megerősítéséhez szükség van olyan tudományos folyóiratra, amely küldetéséhez illeszkedően a Kárpát-medence számos kutatóját tudja egyesíteni, és folyamatos kutatásra, és kutatási eredményei publikálására buzdítani. Ezt a célt már a szerkesztőbizottság összeállításánál és későbbi bővítésének lehetősége kapcsán is szem előtt tartottuk. Ezáltal érhetjük el azt, hogy ez a folyóirat ne egy-egy szűkebb kutatócsoport nyilvánossági fóruma legyen, hanem egy minél tágabb tudományos-szakmai kör szellemi támogatását élvezze.

Hívjuk tehát szerzőként mindazokat, akik úgy érzik, hogy szeretnének és tudnának hozzátenni ehhez a vállaláshoz maguk is. És hívjuk olvasóként mindazokat, akik hasonlóan gondolkodnak, és fontosnak tartják a kultúrát, a kultúra továbbadását, mint egyetemes értéket. Gondolkodjunk közösen, őrizzük közösen a magyar kultúra értékeit Magyarországon és a Kárpát-medencében szerte!

 

Hasznos olvasmányélményeket kívánunk!

 

Az alapító Nemzeti Művelődési Intézet és a szerkesztőbizottság nevében,

 

dr. Juhász Erika

főszerkesztő